Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-04-01 / 2. szám
gyarmatosító uralom alatt álló területeken a vízkészletek és általában a természeti kincsek hasznosításának kérdése. A konferencia fontos határozatokat és ajánlásokat fogadott el a nemzetközi együttműködés fejlesztésére és hatékonyságának növelésére. Többek között a közvélemény nagyobb bevonása, az oktatás és a kutatás, a vízügyi jogalkotás, új technológiák kidolgozásának munkájába. A közös vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás-fejlesztés — beleértve a vízkészletek közös hasznosítását és a vízszennyezés elleni védelmet — területén születtek iránymutató javaslatok és határozatok. A konferencia deklarációt fogadott el és terjeszt az ENSZ Közgyűlése elé, amelyben az alapvető nemzetközi vízügyi kérdések megoldását sürgeti a konferencián kidolgozott irányelvek alapján. A magyar küldöttség vezetője bemutatta a szocialista vízgazdálkodás építése terén elért eredményeinket és hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát a Duna-medencében. Rámutatott azokra a kötelezettségeinkre is, amelyek a Kormány internacionalista álláspontjából következnek és amelyek révén lehetőségeinkhez mérten kivesszük részünket a fejlődő országok támogatásából. Ennek alátámasztására mindkét bizottságban alkotó javaslatokat tett a magyar küldöttség, többek között az árvédelem fejlesztésével az aszálykárok és a vízszennyezés megelőzésével, az oktatás és tudományos kutatás feladataival kapcsolatban. A tudományos üléseken elhangzott két magyar hidrológiai előadás a nagy síkságok vízrendezésével, valamint a nagy vízfolyások árvédelmi, folyószabályozási és vízerő-hasznosítási feladataival kapcsolatban mutatott rá az elért eredményekre. A konferencián felmerült az egyes nemzetközi szervezetekben szétaprózott vízgazdálkodási tevékenység és az ezt szolgáló pénzügyi alapok jobb összefogása az átfedések elkerülése és a hatékonyabb munka érdekében. Ez a kérdés további egyeztetések témája lesz a jövőben. Az ENSZ Vízügyi Konferenciája főként a fejlődő országok számára mutatott utat, de ráirányította a figyelmet azokra a fő hazai feladatokra is, amelyek megoldása a vízgazdálkodás hosszú távú és népgazdasági terveiben kell megvalósuljon. A magyar küldöttség a konferencián elhangzottak és a kidolgozott anyagok alapján részletes javaslatot fog készíteni a tapasztalatok hazai hasznosítására és azt széles körben terjeszteni fogja. Az ENSZ konferenciát fogadó ország, Argentina, hivatalos szervei megfelelő munkakörülményeket teremtettek a küldöttségek részére, és ezzel jelentős mértékben járultak hozzá a Vízügyi Konferencia sikeréhez. Összefoglalva a magyar vízügyi küldöttség részvételének eredményeit: 1. Részletes képet kaptunk a világ rendkívül differenciált és ugyanakkor sok hasonlóságot is felmutató vízügyi helyzetéről és problémáiról. 2. Ennek alapján megállapíthattuk, hogy a magyar vízgazdálkodás-politika elvei iránymutatók, gyakorlati eredményei jók, struktúrája korszerű. 3. A Konferencia egyhangúan megállapította, hogy a vízgazdálkodás csak tervszerű lehet: ennek következtében integráló szerepet játszik a népgazdaságban, elősegítve az ipar, mezőgazdaság fejlődését, az életszínvonal, közegészségügyi helyzet javítását. Rendkívül szellemi- és tőkeigényes ágazat. 4. Előtérbe került a nemzetközi együttműködés szélesítése, nemzetközi vízügyi jogalkotás igénye. Egyre több ország ismeri fel, hogy a természeti kincsek szuverén hasznosítása csak az országok egymásrautaltságának figyelembevételével képzelhető el. 5. Ezzel párhuzamosan azonban az alul- és felülfekvő országok viszonyának bizonyos válságjelenségei is felszínre kerültek. E kérdések további megvitatása kétségtelenül előnyös lehet az ilyen országok problémái feltárásában, a főbb megoldandó kérdések egyeztetésében. 6. Sürgető szükséggel merült fel a Konferencián a világ egészséges ivóvízzel történő ellátásának megoldása (10—15 éven belül). Ha ez a szám kissé utópisztikusnak is tűnik, végeredményben azt mutatja, hogy az emberiség elhatározta, hogy az életviszonyait, egészségügyét hátrányosan befolyásoló veszélyhelyzetet kész gyökeresen felszámolni. Az ilyen döntés alátámasztja hazai terveink, intézkedéseink szükségességét és helyességét. 44