Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-12-01 / 6. szám

Prof. Willems a PIANC elnöke és Kucskin miniszter a kongresszus el­nöke (jobbról balra) átvágják a ki­állítás szalagját (kettőjük között a háttérben: Pjaszeckij Szovjet Flotta­ügyi miniszterhelyettes, a kongresz­­szus álelnöke) A Szövetség székhelye Bru­­xelles-ben van (címe: Residence Palace, Quartier Jordaens, Rue de la Lói, 155. 1040-Bruxelles, Belgique). A két hivatalos nyelv az angol és a francia, ezeken folynak a kongresszusok — me­lyeket 4-évenként tartanak —, az évenkénti Közgyűlések, a Végrehajtó Bizottság ülései és a különböző ideiglenes nemzetközi műszaki bizottságok ülései. Két­nyelvű a Szövetség negyedéven­ként megjelenő hivatalos BUL­­LETIN-je is. Az egyes aktuális, összetett — vízi közlekedéssel és vízépítés­sel kapcsolatos — kérdések ta­nulmányozására az Állandó Nemzetközi Bizottság ideigle­nesen működő — gyakorlatilag a feladat alapos megvitatása után a zárójelentés elkészíté­séig — nemzetközi műszaki bi­zottságokat hoz létre. Az egyes országokban a munka az illető ország PIANC-Nemzeti Bizott­sága irányításával folyik. A Szövetség a megalakulása, vagyis 1885 óta 23 kongresszust tartott, melyeknek színhelye a Világ különböző országaiban volt. Vannak országok, ahol az elmúlt 92 esztendő alatt több­ször is tartottak kongresszust, így pl. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Belgium­ban 3—3-szor; az Amerikai Egyesült Államokban és Német­országban 2—2-szer. Az 1908. évi Kongresszust az akkori Oroszország fővárosában, Péter­­várott tartották s a szocialista országok közül első ízben — a Szovjetunió meghívására — a Szovjetunióban, Leningrádban folyt le a PIANC Kongresszus, 1977 szeptemberében, ünnepé­lyes keretek között, mellyel egy­idejűleg kiállítást is rendeztek. A szeptember 6—14 között megtartott Kongresszuson 35 or­szág delegációi vettek részt, köz­tük 7 Duna menti ország dele­gációi is, továbbá a Duna Bizott­ság és a Rajnai Központi Hajó­zási Bizottság delegátusai. Olyan országok is képviseltették ma­gukat, melyeknek a kormányai jóllehet nem tagjai a Szövetség­nek, a XXIV. Kongresszus elnö­kének Kucskin miniszternek a meghívására delegációikkal részt vettek a Kongresszuson. A Kongresszus témái — me­lyekhez a beérkezett előadáso­­kat-dolgozatokat a Szövetség még a Kongresszus előtt 10 kö­tetben a tagjainak nyomtatásban közreadott — a következők vol­tak: I. Szekció — Belvízi hajózás 1. tárgy: Vízi utak átbocsátó­­képességének és biztonságának a növelésére vonatkozó módsze­rek. 2. tárgy: Különböző áruk át­rakása, berakása, kirakása (da-A Duna Bizottság kiállításának nyi­­tó-pannója, a Bizottság zászlójának reprodukciójával rabáru, ömlesztett áru, konté­nerek, bárkaszállító egységek bárkái, beleértve a veszélyes árukat is) terén megvalósított előrehaladás eredményeinek ha­tásai a belvízi utak és kikötők tervezésére és felszerelésére. 3. tárgy: Belvízi és tengeri ha­jók magatartása korlátozott szé­lességű és mélységű mesterséges csatornákban és hajóutakban történő áthaladáskor, előzéskor és keresztezéskor, figyelemmel a megnövekedett sebességükre és méreteikre. 4. tárgy: A vízi út és a kör­nyezet megjavítása és megvédé­se, egységnek tekintve a kettőt. 5. tárgy: Vízi utak vízellátá­sa, különösen gerincbögével tér-» vezett mesterséges csatornák­nál, figyelembe véve a különbö­ző vízhasznosításokat, a közgaz­dasági és műszaki szemponto­kat. II. Szekció — Tengeri hajózás 1. tárgy: Nagy kikötőlétesít­mények tervezésének és építé­sének tökéletesítése. 2. tárgy: Hajóutak tökéletesí­tése és fenntartása, valamint a torkolatok rezsimjének ellenőr­zése, az árapálynak tulajdonít­ható energiával, hullámzással és a torkolati bejáratoknál jelent­kező egyéb hatásokkal összefüg­gésben. 3. tárgy: Árukezelés új rend­szereinek és eszközeinek hatásai a kikötők és belső terminálok tervezésére, figyelemmel a Részlet a Duna Bizottság kiállításá­ról 222

Next

/
Thumbnails
Contents