Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
illetve KGST-kooperációban gyártott egységes, tipizált, gyorsan megvalósítható, iparilag előre gyártható, alkatrésszel ellátható komoly víztisztító műveket lehessen kialakítani. Ebből ízelítőt már ebben az időszakban indulók adnak, megítélésünk szerint dupla hatékonysággal. Néhány típust KGST-együttműködésben más országtól, a legnagyobbakat a Szovjetuniótól, a közepes méretűket — a berendezések egy részét — Csehszlovákiától vásároljuk. Az NDK-val is van bizonyos olyan kooperációs kapcsolatunk, amelyben ez eredményt ígér és a közeljövőben ennek meg tudunk felelni. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Széles körű vita alakult ki, gazdag tapasztalatokat, hasznos feladatokat kaptunk a képviselő elvtársaktól. Ezeket a magunk módján programba vesszük és végrehajtjuk. Az a kérésünk, hogy a jövőben is —• nemcsak az Országgyűlés termében — mint eddig, levélben jelezzék azokat a gondokat, amelyek közérdekűek. A vízügyi szolgálat azért van, hogy ezeket képes legyen megoldani. Ügy ítéljük meg, hogy ezek a megoldások lehetőséget adnak arra is, hogy a képviselő elvtársak mintegy 56—60 kérdésére egyenes úton, levélben, az Országgyűlés ügyrendjének megfelelően a megszabott határidőig megkeressük önöket s választ adjunk kérdéseikre. Úgy szeretnénk viselkedni és dolgozni, hogy a jövőben — ma és holnap — keveset szerepeljünk a sajtóorgánumokban, a hírközlő szerveknél. A mi foglalkozásunk ugyanis olyan, hogy az akkor szerepel, ha vagy sok van — károsan sok van —, vagy kevés van belőle. Közmegelégedésre, hangtalanul szeretnénk dolgozni, mert a mi állampolgárainkat és gazdaságunkat a víz és nem az abban való serénykedés érdekli. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Kérem, szíveskedjenek elfogadni beterjesztésünket és a kérdésekre adott válaszomat. A többi kérdés megválaszolására, kérem, hadd kapjak engedélyt, hogy a képviselő elvtársakat közvetlenül tájékoztassam a fölvetett gondjaik megoldásának lehetőségéről. Köszönöm a figyelmüket. О LVA S A. S R A A. JA N L J U I. FROLOV A tudomány haladása és az ember jövője Fordította: Vajda Mihály Kossuth Könyvkiadó, 1977 A tudománynak korunkban igazán komolyan át kell gondolnia saját tevékenységének erkölcsi-etikai vonatkozásait. Elsőnek Hirosima adta fel a kérdést, de a tudósok erkölcsi felelősségét még jobban megnövelik a biológiában és különösen a genetikában elért sikerek. A „biológia kora", azzal a távlati lehetőséggel, amit a „genetikai technika" ígér, olyan perspektíva, amely nagy felelősséget ró a tudósokra, s mindazokra, akik döntenek a tudomány alkalmazásá ról. Frolov könyve feltárja az olvasó előtt a tudományos kongresszusok temeit, részesévé tesz bennünket a tudósok heves vitáinak, amelyeket a tudomány fejlődéséről és az emberiség jövőjéről folytatnak. Ez a kis terjedelmű könyv tömören összefoglalja a legfontosabb tudományos területeken jelentkező mai koncepciókat és kifejti a marxista—leninista filozófia álláspontját az adott kérdésekben. Olyan problémákat vet fel, mint a tudományos haladás és az ember fejlődésének szociális és biológiai tényezői, az emberi ökológia jelene és jövője. Végül részletesen ismerteti azokat a vitákat, amelyek a „biológia korával” kapcsolatosak, s arra az álláspontra jut, hogy a Homo sapiens et humanus korának kell eljönnie. Közgazdasági kislexikon Kossuth Könyvkiadó, 1977. A Közgazdasági kislexikon második kiadása is rövid idő alatt elfogyott, ezért szükségessé vált egy újabb kiadás előkészítése. A második kiadás összeállítása óta a közgazdasági kutatásokban újabb eredmények születtek, gazdaságirányítási rendszerünk egyes részeit illetően jelentős változások történtek, új szabályozók léptek érvénybe, új rendeletek készültek, s a világgazdaságban is különböző változásoknak lehetünk tanúi. Ezért szükségesnek tartották a kislexikon átdolgozását, korszerűsítését, figyelembe véve a második kiadással kapcsolatos véleményeket is. A meglevő szócikkeknek mintegy háromnegyede kisebb-nagyobb mértékben átdolgozásra került, emellett számos új, az eddigi kiadásokban nem szereplő szócikkel bővült a kötet, ugyanakkor néhány feleslegesnek ítélt vagy elavult cikk kimaradt. A szerkesztő bizottság arra törekedett, hogy a Közgazdasági kislexikon átdolgozott, bővített és javított kiadásával ismét korszerű, jól használható, minden igényt kielégítő kézikönyvet adjon az olvasóknak. Marton János: Hatékony munkaerő-gazdálkodás 120 oldal, fűzve Ara: 6,— Ft Kossuth Könyvkiadó Hat fejezetben foglalkozik a könyv a munkaerőgazdálkodás kérdéseivel. Tárgyalja a létszámalakulás és hatékonyság összefüggését; sorra veszi a számításba vehető munkaerőforrásokat; elemzi a munkahelyváltoztatás okait; feltárja a kihasználatlan munkaidőtartalékokat; foglalkozik a bérgazdálkodás elméleti és gyakorlati problémáival; vizsgálja a munkaerőképzés, oktatás eredményeit és teendőit. Tömören és emellett érdekesen tárgyalja a szerző munkaerőgazdálkodásunk valamennyi égető kérdését. Ezek sorából is kiemelkednek a munkahelyváltoztatás problémái, a munkaidőtartalékok nagyságrendje és forrásai, valamint a bérek és keresetek alakulását tárgyaló részek. Figyelemre méltó az a fejtegetés is, hogy nemcsak a munkahelyváltoztatásnak vannak költségei, hanem a munkahelyhez való merev ragaszkodásnak, illetve a túl szigorú munkahelyhez kötésnek is. A szerző — egy felmérés alapján — ismerteti a felesleges munkavégzésre vonatkozó adatszámításokat. A bérekkel és keresetekkel foglalkozó fejezetben összekapcsolja a bérelméleti viták ismertetését a gyakorlati bér- és keresetmeghatározás problémáival. 133