Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-08-01 / 4. szám

nyert, arra törekszünk, hogy a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízszükséglete és a vízkészletek között stabil egyensúlyt teremtsünk, egyidejűleg növeljük az ár- és belvízvédelmi biztonságot és védjük vízi környezetünket.

— A vízgazdálkodás fejlesztését alapjaiban érinti, hogy a helyi, olcsóbb vízkészletek kimerülése folytán csak növekvő ráfordítással tudjuk az újabb vízigényeket kielégíteni. E tendenciát erősíti, hogy a fejlődés a környező országokban szintén erőteljes lesz, ami ott is a vízhasználatok jelentős növekedésével és a vízszennyezés fokozódásával jár majd. Következésképpen a hazánkba érkező vízkészletek csökkenésével és a vízminőség romlásával, tavasszal pedig a káros nagyvizek emelkedésével lehet számolnunk.

— A vízgazdálkodás fejlődését tehát mindinkább a célok és a területek integrálódása jellemzi. Ezért nagyobb figyelmet kíván az arányos, előrelátó fejlesztés, a legkedvezőbb fejlesztési stratégia országos és regionális kialakítása.

— A fejlesztés arányossági követelményei a következő főbb célkitűzéseket foglalják magukban: A lakosság közműves vízellátása 1990-ig megközelíti a telítettségi állapotot. Csatornázással a lakosságnak mintegy háromnegyede lesz ellátva.

— Nagy figyelmet kell fordítani a víztakarékos és vízkímélő termelés-technológiák alkalmazására — mondotta dr. Gergely István, majd kijelentette: — Az üzemi vízgazdálkodást, benne a szennyvíztisztítást és a vízforgatást a gyártási technológia részének tekintjük. Már polgárjogot nyert a gazdaságtelepítési és a területfejlesztési tervezésben a különböző társadalmi, gazdasági szempontok komplex érvényesítése. Közös érdekünk, hogy a vízügyi szempontokat is következetesen érvényesítsük mindig és mindenütt. Vízgazdálkodásunk országos és területi mérlegét így nemcsak a készletek oldaláról, hanem az igények felől is észszerűen, meglepetések nélkül szabályozhatjuk.

Feladat: a vízkészletek növelése

— A vízigények ésszerű szabályozása mellett, a távlati fejlesztésben egyre nagyobb súlyt kap a vízkészletek növelése, a természetes lefolyás műszaki szabályozása. Más országok tapasztalatait és sajátos lehetőségeinket szem előtt tartva, dinamikusan növelnünk kell a tározást. 1990-ig a jelenlegi tározótérfogatot folyamatosan a többszörösére szükséges kiépíteni. Követelmény a létesítményrendszerek több célú kialakítása és hasznosítása. Az ár- és belvízvédelem biztonságának növelését szorosan össze fogjuk kapcsolni a tározó és vízátvezető rendszerek kialakításával is.

— A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna—Tisza-csatorna terve és jelentősége. Megépítése idővel a Tisza menti vízellátás és gazdaságfejlesztés kulcskérdésévé nő. Ez a mű a Duna—

Tisza-közi térség fejlődésében is fontos szerepet játszik majd és a kelet—nyugati irányú hajózóút megteremtésével nemzetközi érdekűvé válhat.

A Duna jelentősége hazánk vízgazdálkodásában és vízi közlekedésében tehát egyre nagyobb lesz. Mint vízi út, különösen a Duna—Rajna—Majnacsatorna megnyitását követően kap a mainál jóval nagyobb hangsúlyt. Már erre is tekintettel leszünk a csehszlovák barátainkkal közösen megvalósítandó Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésénél, melynek előkészítése folyamatban van — mondotta az OVH elnöke, majd így folytatta beszámolóját: — E 15 éves tervidőszakban célszerű megkezdeni a Dráva-hasznosítás létesítményeinek építését is. A közép-dunántúli és az észak-magyarországi térség további fejlesztése pedig feltételezi a több hasznú vízgazdálkodási rendszerek kiépítését, ezáltal a kiemelt bányavizek hasznosítását is.

Napirenden: a Balaton

— A Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatokat nemcsak most, még inkább a jövőben kezeljük kiemelten. A Kis-Balaton rendezésével és újraélesztésével javítjuk majd a tó vízháztartását. Ezzel csökken a feliszapolódás és kedvezőbben alakul a tó vizének tisztasága is. A Balatont körülölelő regionális vízellátó- és csatornarendszer kiépítése javítja az üdülőkörzetben a vízszolgáltatásokat, de egyúttal fontos környezetvédelmi érdek is. Minisztertanácsunk összehangolt intézkedéseket foganatosított a Balaton egész vízgyűjtő területének fejlesztésére, hogy legnagyobb természetes tavunk és közvetlen környezete a civilizáció hatásaként állagában ne romoljon, hanem tovább fejlődjön. Hasonlóan fokozott figyelmet fordítunk a Velencei-tó fiatalítására, a Ráckevei Dunaág és a Fertő-tó fejlesztésére is.

— A vízkészletgazdálkodás szorosan összekapcsolódik a vízminőség-védelemmel, mert a vízigények csak jó minőségű vízzel elégíthetők ki. Ezért gondoskodni kell a felhasznált vizek ártalommentes visszavezetéséről a természet vízháztartásába. A vízminőség-védelem jelentősége a jövőben tehát egyre nő és — a környezetvédelmi szempontokhoz igazodva — egyre inkább közérdekű társadalmi üggyé válik.

— A vízgazdálkodás műszaki célkitűzéseihez szervesen kapcsolódik a vízügyi államigazgatási munka fejlesztése is. A vízgazdálkodás társadalmi, gazdasági kapcsolódásainak bővülésével tökéletesítenünk kell a hatósági tevékenységet. Ennek során fokozzuk a hatósági engedélyek teljesülésének ellenőrzését, a vízügyi felügyeletet. Arra törekszünk, hogy az államigazgatási eljárás bürokrácia és a felesleges zaklatásoktól mentessé váljon, ugyanakkor hatékony eszköze legyen céljaink elérésének — mondotta dr. Gergely István, majd rátért a távlati fejlesztés további lényeges elemének a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködésnek kérdéseire.

126