Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-06-01 / 3. szám

ségének típusát látta, regényeinek felejthetetlen mérnökalakjait közvetlen barátja Zsigmondy Vilmos bányamérnök mellett nyilvánvalóan Beszédes Józsefről mintázta. Sőt magyarországi útirajzaiban, külön is megemlékezett róla, mint a meg nem alkuvó tudós típusáról, aki csak elvi szilárdsága révén tudta megvalósítani nagy tervét: az Arad megyei Malom-csatornát, amely elgondolásai szerint épült „máig is áldás a vidéken” (Jókai M. 1884).

Már a kortársak is érezték, hogy gazdag életműve és sikerei ellenére is méltatlan mellőzésben volt része. Mémöktársa Győry Sándor akadémiai emlékbeszédét is ezzel a gondolattal kezdte:

„Hivatva lévén utat törni inkább, mint ragyogni ..

A történelem azóta sokszorosan igazságot szolgáltatott a korát megelőző és valójában meg nem értett úttörőnek. Így váltak valóra szavai:

„Tetteim nyilvánosan állván, ha érdemesek, vívják ki hasznosságukkal a jövendőre is állandóságukat és diszöket.” (Beszédes József.)

Károlyi Zsigmond

IRODALOM

Fodor Ferenc: Beszédes József (1786—1852) — VK, 1952. 159—178. p.

Károlyi Zsigmond: Beszédes József élete és működése Bp. Tankönyvkiadó, 1953, 43 p. — Az addig feltárt Beszédes-irodalom teljes bibliográfiájával.

„FOSZFOREX"

a vízvédelem jelentős eszköze

Napjainkban az eutrofizálódás a vízminőségromlás legfontosabb tényezőjévé vált az egész világon. Az eutrofizálódás alatt, a szó legtágabb érteimében a felszíni vizek, elsősorban az állóvizek növényi tápanyagban való feldúsulását értjük. Az eutrofizálódás lehet természetes és mesterséges. A tavak természetes öregedése évszázadok, évezredek alatt játszódik le. A mesterséges eutrofizálódás mindenkor az emberi tevékenység eredménye. Ebben az esetben a természetes folyamat olyan mértékben felgyorsul, hogy az eutrofizálódás jelenségei évtizedek, sőt kedvezőtlen esetben néhány év alatt végbemennek.

Az eutrofizálódás legközérthetőbb és leghangsúlyozottabb jelensége a megnövekedett algaszaporodás, algavirágzás, az állóvíz elzöldülése. A vizekben az elsődleges növényi termelés számos tényező függvénye. A legnagyobb befolyást azonban az emberi tevékenység jelenti, ami elsősorban a megnövekedett tápanyagJkínálatban jelentkezik. Növényi tápanyagnak nevezzük mindazokat az elemeket, amelyek szükségesek a növény sejtjeinek felépítéséhez. A leglényegesebb szervetlen tápanyagok a szén, a nitrogén és a foszfor, de a növényekben még további 20—30 elemet mutattak ki és határoztak meg. Az alganövekedés számára fontos növekedést korlátozó tényező, az úgynevezett minimumfaktor vizsgálatainál különböző eredményeket kaptak. Legtöbb esetben a foszfor vagy nitrogén (vagy mindkettő), és egészen ritkán a vas, magnézium, kobalt, molibdén, cink, illetve a mangán hiánya bizonyult elsősorban a fotoszintézist korlátozó tényezőnek.

Az eutrofizálódás leküzdésének általánosan alkalmazható stratégiájához manapság azt a nézetet valljuk, hogy kevésbé érdekes, hogy adott aktuális esetben melyik elem (vagy elemek) az úgynevezett minimumfaktor, hanem sokkal jelentősebb, hogy melyik elemet (vagy elemeket) tudjuk a vizektől messzemenően távol tartani. Ha bármelyik elem esetében sikerül az adott vízben a koncentrációt olyan alacsony értéken tartani, hogy az átvegye a kulcselem, a minimumfaktor szerepét, közelebb jutottunk az eutrofizálódás szabályozásának megoldásához. Ebben az értelemben koncentrálódnak a kutatásdk mindenekelőtt a foszfor, és bizonyos korlátozásokkal a nitrogén — mint azon két elem — eltávolítására, amelynek távol tartása a vizektől — jelenlegi ismereteink alapján — gazdaságos módszerekkel megoldható.

Hazánkban az eutrofizálódás elleni küzdelem módszereinek kutatása Balaton-centrikus, mivel legféltettebb nemzeti kincsünket is az egyre növekvő eutrofizálódás fenyegeti. A szennyező anyagok, így a szervetlen növényi tápanyagok távol tartásának is a legkézenfekvőbb módja a szennyvizek elterelése a tótól, ez a megoldás azonban sem műszaki, sem gazdasági okok miatt nem valósítható meg egyik napról a másikra. És addig, amíg a szennyvizeket jobb megoldás hiányában még be kell vezetni a Balatonba, a tó vízminőségének további romlását úgy akadályozhatjuk meg, ha a biológiailag tisztított szennyvizekből a növényi tápanyagokat kivonjuk.

A kutatást évekkel ezelőtt a VITUKI az OVH megbízásából, a szennyvizekből történő foszforeltávolítás módszereinek vizsgálatával kezdte: Első lépésként felmérték a Balaton partjain levő konvencionális biológiai szennyvíztisztító telepek foszforeltávolító hatásfokát, és megállapították,

112