Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
ban az alapvető gazdaságpolitikai cél — melyről Gergely elvtárs az előzőekben szólt — a fejlődés fő iránya és arányai a megelőző ötéves terveknél nagyobb tervszerűséggel valósultak meg. Gazdaságunk dinamikusan fejlődött, bár a világgazdasági helyet változásaihoz nem tudtunk rugalmasan alkalmazkodni. Az emiatt keletkezett belső termelési és elosztási problémák tovább fokozták a külső tényezők negatív hatását gazdaságunkra. Mindezek ellenére gazdasági fejlődésünket a folyamatosság jellemezte, amelyet elősegített, hogy a párt felismerte a feszültségeket és megfelelő intézkedéseket hozott azok felszámolására. A Központi Bizottság 1975 novemberi határozata az ötéves népgazdasági terv irányelveivé kapcsolatban hangsúlyozta, hogy eddigi eredményeink és gazdaságunk belső tartalékai lehetővé, a megváltozott világgazdasági feltételek pedig szükségessé teszik, hogy a népgazdaság fejlesztésével magasabb minőségi követelményeket támasszunk. Az V. ötéves terv idején egyidejűleg két nagy feladatot kell megoldanunk, az első népgazdaságunk belső és külső egyensúlyhelyzetének fokozott helyreállítása, a másik pedig társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink valóra váltása, mely szerint a termelőerők továbbfejlesztésével együtt növelni kell a társadalmi anyagi jólétet. Az V. ötéves terv előirányozza a szocialista haladáshoz szükséges anyagi és technikai feltételek megteremtését, fenntartja a népgazdaság stabilitását, gyorsan változó világgazdasági helyzethez biztosítja a népgazdaság fejlődését és nemzetközi kötelezettségeink teljesítését, az ország felemelkedését, a tervszerű és arányos fejlődést, a nép életkörülményeinek szolid, de megalapozott javulását. El kell érni, hogy a termelés egyenletesen és dinamikusan növekedjen és gyorsabban emelkedjen a nemzeti jövedelem. A termelés szerkezetében olyan változás szükséges, amely biztosítja a belföldi felhasználás és a kivitel tervezett növekedését. A meglevő kapacitásokat fokozottabban, nagyobb hatásfokkal kell kihasználni, a fejlesztési eszközöket hatékonyan, a legfontosabb célokra koncentrálva jelentős mértékben a tőkés külkereskedelmi egyensúly helyreállítására kell fordítani. Ésszerű, szigorú takarékosságra van szükség Minden tekintetben szigorú, következetes, észszerű takarékosságra van szükség. Biztosítható az is, hogy fokozatosan felszámoljuk az utóbbi két évben bekövetkezett gazdasági egyensúlyromlást, melynek fokozatos helyreállítása különösen a tervidőszak első két évében állít elénk igen nagy feladatokat. További társadalmi-gazdasági előrehaladásunk attól függ, hogy a következő fejlődési szakaszban mennyire tudjuk kihasználni a gazdasági fejlődés rendelkezésére álló jelentős belső tartalékot, mennyire tudunk előrelépni a külpiaci igényekhez is alkalmazkodó beruházási struktúra kialakításában, mennyire tudjuk növelni munkánk hatékonyságát, milyen mértékben tudjuk növelni munkánk gazdaságosságát. Világosan kell látnunk azt is, hogy a társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem előirányzott növekedése csak a gazdasági munka hatékonyságának további jelentős javulásával alapozható meg. E feladatok végrehajtása a gazdasági irányítás és a gazdaság valamennyi területén, beleértve a vízügyi ágazatot, az eddigieknél nagyobb határozottságot és következetességet, tudatos és aktív tevékenységet igényel. A gazdasági munkával szemben felállított követelmények főleg minőségi vonatkozásban erősödnek. A hatékonyság és a minőség kérdését nemcsak a nemzetközi gazdasági helyzet, a bonyolult és nehezebb körülmények tűzték napirendre, e kérdés a szocializmus építésének egész időszakában napirenden van. Éppen ezért a vezetés feladata, hogy a helyszínen jelenlevő tartalékokat megjelölje és ezek megvalósítását tervezze, mozgósítsa az egész kollektívát — mondta Borbándi elvtárs. Fejlesztési céljainkkal összhangban az eddigieknél nagyobb mértékben kell részt venni a nemzetközi munkamegosztásban is. Gazdasági fejlődésünk alapvetően fontos tényezője; erősödő kapcsolatunk a Szovjetunióval. Ez lehetővé teszi növekvő anyagi és energiaigényünk biztonságos kielégítését. Gazdasági életünkben jelentős a KGST országokkal való további együttműködésünk fejlesztése. Minél szilárdabb a szocialista gazdasági integráció és hazánk sokoldalú kapcsolata a KGST-n belül, a kölcsönös előnyök alapján, annál magabiztosabban erősíthetjük gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkat a tőkés és fejlődő országokkal. A gazdasági fejlődéssel összhangban az V. ötéves tervben is tervszerűen folytatjuk életszínvonal-politikánkat. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az alacsonyabb keresetű dolgozókra, nagycsaládosokra, az élet útját kezdő fiatalokra és a nyugdíjasokra. Az életszínvonal emelésének feltételei A jövőbeni gyorsabb fejlődés érdekében ma csak viszonylag szerényebb fejlesztést engedhetünk meg, tudva azt is, hogy egyes rétegek, elsősorban a magasabb jövedelműek életszínvonala a következő 1—2 évben általában nem, vagy csak igen kis mértékben emelkedik. Meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek kialakulását, de ugyanakkor biztosítani kell a végzett munka értéke szerinti differenciáltságot. Életszínvonal-politikánk elválaszthatatlan részét képezi az áraolitika is, amelynek a korábbiaknál jobban kell reagálni a külső hatásokra. Árpolitikánk objektív adottságokon alapul, de egyes esetekben bizonyos kényszerhelyzetek is közrejátszanak. Az adott körülmények között az árak változása a termelés területén a gazdaságos termelés ösztönzésének egyik igen fontos eszköze is lehet. 7
