Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-04-01 / 2. szám
A mezőgazdaság vagyontárgyainak újjáépítése egy-két éven belül realizálódott, de az árvíz kedvezőtlen hatása hosszabb időn keresztül visszavetette a termelést, a nagyüzemek gazdálkodását. Néhány termelőszövetkezet még ma is gazdálkodási problémákkal küzd, melynek okai között megtalálható az 1970. évi árvíz hatása is. Eredményes volt az elmúlt öt évben végzett munka A IV. ötéves terv összeállítását alapos előkészítő munka előzte meg. Ennek során figyelembe vettük a vízgazdálkodás megyei fejlesztési tervének célkitűzéseit. Az 1970. évi árvizet követően a középtávú terv feladatai megnövekedtek. Ezért a fejlesztéssel kapcsolatos korábbi elképzelések változtatására volt szükség. Az elmúlt öt év eredményei jelentősek. Egész vízgazdálkodásunk magasabb szintre emelkedett, feltételeink kedvezőbbek, mint a tervidőszak kezdetén. A közműves vízellátás és szennyvízelvezetés megduplázódott. A 31 vízmű — a megye településéből — 42 települést lát el. Bár a közműves vízellátásban önmagunkhoz mérten, ugrásszerű fejlődés következett be, ennek ellenére az országos ellátottsági szinthez viszonyított elmaradottság újabb cselekvésre ösztönöz. Ezt igazolják a következő adatok is: iaa. X. x. X i7 4 ti. ли. ox. országos megyei országos megyei Közműves vízellátásban részesülő lakosság aránya (%) 55,0 14,0 67—68 27,4 Közműves vízellátásba bekapcsolt lakásállomány aránya (%) 34,0 6,0 38—40 14,6 Közműves csatornaellátásban részesülő lakosság aránya (%) 28,0 4,0 38—39 9,0 Közcsatornába bekapcsolt lakásállomány aránya (%) 26,0 3,3 30 7,7 A víztermelő kapacitást napi 28 ezer m3-rel, a vízvezeték-hálózatot 483 km-rel, a szennyvíztisztító kapacitást napi 15 700 m3-rel, a szennyvízcsatorna-hálózatot 107 km-rel bővítettük. Az árvizes térségben rövid időn belül 23 község jutott vezetékes vízhez. E nélkül jelenleg a 230 településből csak 17 település lakossága részesülne közműves vízellátásban. A belsőségi vízrendezésre 10 millió forint fejlesztési és mintegy 300 millió forint költségvetési pénzeszközt fordítottunk. Fürdőfejlesztésre mintegy 20—25 millió forint került felhasználásra. A Vízügyi Igazgatóság, valamint a vízgazdálkodási társulatok fejlesztésre és fenntartásra több mint 1 milliárd forintot invesztáltak. Az 1970. évi árvíz tapasztalataiból adódóan jelentős töltéserősítést, korrekciót, magasítást hajtottak végre főként a tiszai és Szamos védvonalakon, 23 millió forint összeggel elkészült a Túr—Sárréger zárógát. A Szamoson mintegy 800 millió forintot igénylő beruházási munka kezdődött el. A partvédő művek fejlesztésével összhangban fejlesztették az üzemközi műveket is. Amikor a pusztító víz ellen preventív módon védekezünk, egyidőben küzdünk az éltető víz biztosításáért is. Mezőgazdaságunk termelésszerkezete, a talajtípusok és az évi természetes csapadék minimális volta, indokolja az öntözésre berendezett terület jelentős bővítését. Az elmúlt öt évben csupán 6,4 százalékkal növekedett az öntözésre berendezett terület. Az öntözhető terület alakulása Megnevezés 1970. év 1975. év 1975. év az 1970. év %-ában hektár Műszakilag berendezett 9 757 10 662 109,2 Hordozható berendezett 15 275 15 975 100,4 Összesen: 25 032 26 637 106,4 Az elmúlt hat évben kialakult a megye állattenyésztésének szakosított telephálózata. A telepek nagy részében — többek között 15 sertés és 30 szarvasmarha szakosított telepen — vízmű biztosítja a vízellátást. Van arra is példa, hogy 400 hektár összefüggő területen a téli alma termelésének vízellátása közműves rendszerből történik. Több helyen tározók segítik a takarékosabb vízgazdálkodást. Mindezekből megállapítható, hogy a IV. ötéves tervidőszakban vízgazdálkodásunk továbbfejlődött, biztonságosabb az ár- és belvíz elleni védekezés, javult a lakosság vezetékes vízellátása, az ipar vízigényének kielégítése. A mezőgazdasági nagyüzemekben évről évre növekedett a vízfelhasználás, a rendelkezésre álló közműves vízmennyiség. Vízgazdálkodásunk eredményei számottevőek, ennek ellenére még ma is jelentős a viszonylagos elmaradottság. A megyében bekövetkezett gyors ütemű iparfejlesztéssel, urbanizálódással, az egészségügyi, oktatási és közművelődési intézményhálózat fejlesztésével, nem tartott lépést a víz- és szennyvíz-közműhálózat kiépítése. Ezek meghatározzák az V. ötéves tervidőszak feladatait is. Jelentős feladatok az V. ötéves tervidőszakban Szabolcs-Szatmár gyorsan fejlődő és változó megye. Az országos átlagot meghaladó dinamikus társadalmi és gazdasági fejlődés, csökkentette a történelmi elmaradottságot, egyben újszerű feszültségeket is eredményezett. Ott, ahol korábban egyoldalú volt a gazdasági struktúra, az ingázókkal együtt több mint 100 ezer az iparban foglalkoztatottak száma, 16 milliárd forint a szocialista ipar és az építőipar termelési értéke. Az elmúlt öt évben 23 ezerrel növekedett az új munkahelyek száma. A foglalkozásbeli átrétegződés megváltoz71
