Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Tűzvédelem A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat az 1973. évi OVH—BM. TOP által szervezett országos tűzvédelmi versenyben I. helyezést ért el, így jogot szerzett arra, hogy az 1975. évi tűzvédelmi verseny rendezője legyen. Hogy e tűzvédelmi versenyek rendezése időszerű és szükséges, beváltotta a hozzáfűzött elvárásokat legjobban bizonyítja az, hogy a megelőző tűzvédelmi rendelkezések, szabályok mind szélesebb körben történt tudatosítása és betartása került előtérbe és ezen keresztül a vízügyi ágazat tűzkár-statisztikája az alábbiak szerint alakult: 1971. évben előfordult 32 tűzeset 433 976 Ft kárral, 1972. évben előfordult 18 tűzeset 353 453 Ft kárral, 1973. évben előfordult 14 tűzeset 186 918 Ft kárral, 1974. évben előfordult 12 tűzeset 450 686 Ft kárral, 1975. IX. 15-ig előfordult 5 tűzeset 118 679 Ft kárral. A vízügyi szervek tűzvédelmi szervezeteinek jó munkáját bizonyítja, hogy az ágazat területén a tűzeseték száma évről évre csökkenő tendenciát mutat, remélem, hogy az 1975. évi tűzvédelmi verseny feltételeinek teljesítése és a megelőző tűzvédelmi munka magasabb szintre emelése és fokozottabb betartásának eredménye meghozza az elérni kívánt célt az esetek számának további csökkenését. Űj kezdeményezésként lehet üdvözölni, amit az összes vízügyi szerv tűzvédelmi szervezetének figyelmébe ajánlok, hogy a TRVW az öt vármegyét átfogó működési területén levő tűzvédelmi hatóságokkal kialakított jó kapcsolat ápolása érdekében jól sikerült tűzvédelmi ankétot szervezett, amelyen a BM—TOP, az OVH és a megyei parancsnokságok képviselői is mind jelen voltak a Szarvas Káka-foki szivattyútelepen, ahol számos tűzvédelmi probléma vetődött fel és rendeződött le. Az előbbiekben csupán tájékoztatást kívántam nyújtani a vízügyi ágazat tűzvédelmi helyzetéről, de ami tulajdonképpen e pár sor megírására késztetett nem más, mint az emberi humanitás, az önzetlen segíteni akarás nagyszerű példája, amit nem lehet sem parancsra sem utasításra tenni, hanem szükségérzetből önzetlenül mint ezt a TRVW dolgozói tették távol székhelyüktől a Bököny községben keletkezett tűzeset kapcsán és amiről csak az elismerés hangján lehet szólni. Minden további kommentár nélkül itt szeretném ismertetni a vízügyi ágazat több tízezres táborával a bökönyi tanácselnök levelét. Orosz Aladár tűzv. ea. Községi Tanács Elnökétől Bököny, Kossuth utca 3. Telefon: 1. Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Igazgatójának Debrecen Hámán K. u. 72—74. Tisztelt Igazgató Elvtárs! Engedje meg, hogy ismeretlenül e soraimmal zavarjam, de becsületérzésem azt diktálja, hogy feltétlenül meg kell Önt keresnem. Folyó hó 13-án községünkben egy nagy tűz keletkezett, ahol négy szövetkezeti tagunknak a szérűje égett le, ahol több mint 106 000 Ft kár keletkezett. A tűzesetnél a mentésben és a továbbterjedés megakadályozásában kiemelkedő munkát fejtettek ki a vállalat részéről községünk területén dolgozó munkások, szakemberek és munkagépkezelők, amiért ezúton fejezem ki köszönetem és őszinte elismerésem, s az Ön személyén keresztül községünk területén levő valamennyi dolgozója felé. A tűz kigyulladása után két erőgépvezető (tológépekkel) azonnal a helyszínre siettek és feldöntötték az égő pajtákat és azonnal földet toltak az égő favázakra, és így sikerült a tüzet annyira fékezni, hogy a négy portán túl nem terjedt. Ezenkívül Farkas brigádvezető vezetésével egy vízszívó motort hoztak és a környező kutakból vizet biztosítottak, amelynek folytán sikerült a tűzoltóberendezéseket állandóan működtetni és az oltást folyamatossá tenni. Mind e ténykedést két órán belül kellett elvégezni, igen veszélyes és kritikus körülmények között, ahol úgy az emberek, mint a műszaki felszerelések komoly balesetnek és sérülésnek voltak kitéve. De embereik mindezekkel nem törődve kizárólag e nagy veszélyt látva a 30 fokos melegben ruházatukat és testi épségüket nem kímélve, segítettek bajba jutott lakosainkon és e munkájukkal egy egész lakónegyedet mentettek meg a tűz pusztításától, amely az érintett családokat évekre tönkre tette volna. E dolgozók méltóan bemutatták osztályunkhoz és társadalmunkhoz való hűségüket és nem utolsósorban tanújelét adták annak, hogy vállalatuknál igazgató elvtárs vezetése alatt, olyan nevelésben és bánásmódban van részük, hogy több km-re távol székhelyüktől sem feledkeznek el a szocialista emberhez méltó kötelességeiről és a humanitásról, és ha szükséges, az áldozatvállalástól sem riadnak vissza. Még egyszer köszönöm egész községünk lakossága, Végrehajtó Bizottságunk és a magam nevében dolgozóinak ez önzetlen segítségét és kívánom Önnek és az egész vállalat dolgozó kollektívájának, hogy célkitűzéseiket mind eredményesebben hajtsák végre egész társadalmunk hasznára, és egyéni életükben erőt, egészséget és sok sikert kívánok. Elvtársi üdvözlettel: Salamon Miklós tanácselnök 30
