Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-12-01 / 6. szám
A DUNA KÖZÉPKORI SZERELMESE __________LUIQI FERPINANPO MARSIQLI Nemrég Budapesten nyolc Duna menti ország újságírói arról tanácskoztak: mit tehetnek ők, a közvélemény formálói a folyó és környező világa megóvásáért? Melyek az újságírás feladatai e téren ma, amikor amúgy is ezernyi veszély fenyegeti vizeinket, s véle a halakat, a madarakat, a növényeket, az ökológiai egyensúlyt? A tucatnyi fontos, jövő idejű misszió mellett kirajzolódott egy félig múlt idejű penzum is: az érdekéit országok állítsanak múzeumot a Duna hajdani — és még fellelhető — kincseinek megőrzésére. És persze ne feledkezzenek meg azokról, akik életükben oly sokat tettek a folyó ügyéért. Nos — és mind a nyolc országban! — e majdan összeállítandó névsor elejére egy olasz kívánkozik, Luigi Ferdinande Marsigli, akit méltatlanul elfeledtünk, jóllehet életműve bámulatosan gazdag, s különösen a Dunával kapcsolatban áll példa nélkül. Marsigli a török elleni háború idején, 1683- ban kerül először magyar földre, s gyakorlatilag az 1699-es karlócai béke megkötéséig járja a folyam menti vidékeket. Harcol, ír, régészeti ásatásokat szervez, térképeket rajzol, diplomáciai tárgyalásokat vezet és számos történelmi kalandba keveredik. A Dunáról 1726-ban kiadott hatkötetes művéről már a kortársak is elragadtatottan szólnak. De ki is tulajdonképpen ez a különös tehetségű férfiú, aki bővérű reneszánsz temperamentumával egyként vívta ki I. Lipót császár, VII. Sándor és XI. Ince pápa, Krisztina svéd királynő és IV. Mohamed szultán tiszteletét, Newton és a nagy csillagász, Halley barátságát? 1658. július 10-én született Bolognában. Grófi családja fejedelmekkel, főpapokkal tart rokonságot, s így sokáig maga sem tudja eldönteni: pap, katona, avagy diplomata legyen-e. Tizenöt éves koráig beutazza Velencét, Páduát, Firenzét, s még nincs húszéves, amikor Rómában VII. Sándor pápa udvarában megismerkedik Krisztina volt svéd királynővel, akivel még később is találkozik. 1678-ban szülővárosában hivatalt vállal, de vére nyugtalan. Szerelmes lesz, vetélytársával párbajozik, alulmarad és szégyenében újra nekiindul a világnak. Páduában csillagászatot tanul és anatómiát; rendszeresen boncol itt, ami ebben az időben nemcsak ritka, de bátor tett is volt. Élete döntő fordulatot vesz, amikor 1679-ben Velence szolgálatába lép, s mint az újonnan kinevezett követ kísérője, Konstantinápolyba utazik. Az oszmán birodalom ura ekkor IV. Mohamed, a nagyvezér pedig a hírhedt Kara Musztafa. Marsigli 11 hónapot tölt állomáshelyén, hozzálát a török nyelv' tanulásához és a Boszporusz geográfiáját, az árapályt, a környék flóráját és faunáját, sőt bizánci emlékeit tanulmányozza. Ismereteit azonnal papírra veti, s művét Rómába viszszatérve Krisztinának is bemutatja, aki jegyzeteket ír a margóra. Az első térkép: Csallóköz A keresztény Európa ekkor úgy véli: a török birodalom legyőzhetetlen. Marsiglinak más a véleménye. Hadi- és államszervezeti tapasztalatait könyvbe foglalja, s Bécsbe utazik, I. Lipót udvarába. A császár a traktátus kiadását megtiltja (a könyv csák a szerző halála után lát napvilágot), de meglátásait élénk érdeklődés kíséri. S amikor 1683-ban a török seregek új offenzívát indítanak, Marsiglit Győrbe vezénylik. Rangja nincs, de mert tucatjával rajzolta elismerten jó térképeit a környékbeli várakról, a Csallóközről, csakhamar előléptetik. A dunántúli megyék egymásután pártolnak át Thökölyhez, a győri tábort pedig egy 30 ezer fős krími tatársereg szorongatja. Marsigli Kapuvárra menekül, ám a vár védői időközben Thökölyhez csatlakoztak, a császári tisztet pedig csúfosan elkergetik, megfosztva századosi rangjelzésétől is. Éhesen, álmatlanul kóboról a tanyák között, amikor két tatár lovas elfogja. A török sereg Bécs ostromára készül, a támadók között van Ahmed temesvári basa is, aki 6 aranyért megveszi az olasz grófot. És bérbe adja egy kafedzsi basinak, azaz a kávéfőző rabszolgák parancsnokának. Marsigli nem esik kétségbe. Miközben sáncot épít az osztrák főváros ellen, s kávét főz a török előkelőségeknek, tanul, érdeklődik, figyel. És tanulmányt ír a kávé eredetéről, kereskedelméről, a pörkölés és a főzés módozatairól. Bécs ostroma kudarccal végződik. A török sereg elégedetlenkedik, kevés az élelem. A kedélyek lecsillapítására Kara Musztafa elrendeli, hogy a 16 évnél idősebb hadifoglyokat fejezzék le. Marsiglira is halál vár, megszökik, elfogják, megbotozzák. Közben összeismerkedik három bosnyák fivérrel, akiket rábeszél, vegyék meg Ahmed basától. A temesvári parancsnok a rabszolga árát 24 aranyban állapítja meg, Marsigli százszor ennyit ígér megmentőinek. Híd a Dráván A Duna vonala mentén indulnak Szarajevóba. Marsigli Budán — álöltözetben — számos rajzot, térképet készít, ezeket kerülő utakon Bécsbe juttatja. Egy kis boszniai faluban várja, hogy családjától megérkezzék a váltságdíj. Hónapok múltával végre kezében a pénz; ő szabad, de a dalmát hegyekben újra elfogják. Kalandos körülmények között megszökik és Velencén át azonnal 196
