Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Szenti János elvtárs (Bajai VÍZIG) a területi feladatok sikeres valóra váltásáról számolt be, amely főleg a VÍZIG, a tanácsok és a társulatok jó együttműködésének köszönhető. Krucker Károlyné elvtársnő, az OVH pártbizottságának tagja, felszólalásában hangsúlyozta a terv kötelező, törvényerejű jellegét. Felhívta a figyelmet a takarékosság és a személyi jövedelmek szabályozásának összefüggésére, valamint a vezetés demokratizmusának erősítésére. Goda László elvtárs a VITUKI főosztályvezetője a kutatási célprogramok felújításának szükségességére hívta fel a figyelmet. Dr. László Ferenc elvtárs, az OVH igazgatási főosztályának vezetője felszólalásában a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű, hatékonyabb felhasználását szorgalmazta. Példákkal alátámasztva fejtegette, hogy a nem megfelelő szervezettség, a munkafegyelem lazulása milyen jelentős veszteségekét okozhat. Az V. ötéves terv 43 milliárdos vízgazdálkodási beruházási összegét figyelembe véve 1%-os megtakarítás esetén egyegy vízügyi dolgozóra kb. 5 ezer forint értékű összeg jut. Kovács István elvtárs a MEDOSZ főtitkára üdvözölte az aktívát és résztvevőit, majd felhívta a figyelmet a felelősségteljesebb munka várható hasznára, sürgette a vízügyi munkaterületek szétszórtságának csökkentését a területi koncentrációt. Beszélt a munkafegyelem fontosságáról és az árvízzel sújtott területek mielőbbi hasznosításának problémáiról. Bejelentette, hogy a közeljövőben sor kerül az 5 esztendőre szóló OVH— MEDOSZ megállapodás aláírására, majd sok sikert kívánt a vízügyi szolgálat dolgozóinak munkájához. Zsuffa Ervin elvtárs az MSZMP KB alosztályvezetője szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy az OVH-ban végrehajtott személyi és szervezeti változások megfelelnek a megnövekedett feladatoknak. Ehhez kapcsolódva a szemléletformálás, a hatékonyság növelése, a tartalékok feltárása vonatkozásában is többet kell tenni mint eddig. Az aktívaértekezletet dr. Gergely István elvtárs zárta, összefoglaló felszólalásával. A többi közt hangsúlyozta, hogy az értékes vita folytatására a vízügyi vezetők négynapos szentendrei szemináriumán sor kerül. Megköszönte Borbándi elvtárs felszólalását, a meghívottak megjelenését és aktív részvételét a vitában. Végül méltatta és kérte az OVH pártbizottságainak további segítségét a vízgazdálkodás nagy feladatának megoldásához. (A vízügyi vezetők négynapos szentendrei konferenciájáról következő lapszámunkban közlünk tudósítást.) KÖN4VISMERTETÉS Elekes K.—Selmeczy T.: HALÁSZAT VIZDOK—Mezőgazdasági Könyvkiadó, Bp. 1975. 12 (A/5) ív, 215 oldal, 33 ábrával és számos fotóval, ára 33 Ft. Közös kiadványként most jelent meg a mezőgazdasági vízhasznosítások kézikönyvének 2. kötete, amely ismerteti a természetes vízi halászat, valamint a pontyos tógazdaságok és a pisztrángtelepek vízügyi műszaki, tenyésztési és üzemeltetési követelményeit. Rámutat továbbá a járulékos halászati hasznosítások: a tározói és a rizstelepi halasítások, végül a szennyvizek halastavi utótisztításának műszaki feltételeire is, vagyis a halászat valamennyi műszaki kérdését felöleli. A könyv az alábbi fejezetekre tagozódik: 1. A halászat Magyarországon (történeti visszapillantás, a halászat jelenlegi helyzete és jövő feladatai). 2. A halászat általános szempontjai (a haltermelés biológiai alapja, a vizek élővilága, vizeinkben élő halak). 3. A természetes vizek halászata (halasítás, gazdálkodás, külön a Balaton halászata, műszaki beavatkozások az intenzívebb halászati hasznosítás érdekében, hallépcsők, angolnafogó csapda stb.). 4. Pontyos tógazdaságok (tenyésztési technológia, a tavak népesítése, takarmányozás, trágyázás, lecsapolás, tárolás, értékesítés, tervezési előmunkálatok, a műszaki tervek tartalmi előírásai, halastórendszerek, technológiai létesítmények rendeltetése és méretezése, a tavak vízellátása, leürítése, földművek, a töltések védelme, műtárgyak, szállítások, a tavak építése és azok fenntartása, a tógazdaságok gépesítése, végül a tavak többcélú hasznosítása, a tavi kacsatartással). 5. Pisztrángtenyésztés (főleg az újabb intenzív tenyésztés fázisai: anyatartás, szaporítás, elő- és utónevelés, valamint a hizlalás kérdései). 6. Járulékos haltenyésztés (a tározók és a rizstelepek halasítása, a szennyvizek halastavi utótisztítása). A könyv a régebbi tervezési segédletekhez képest részletesen ismerteti a természetes vízi halászat műszaki követelményeit, a szaporítás (elő- és utónevelés) létesítményeit, az élőpartvédelem (nádtelepítés, előregyártott gyepszőnyeg) kialakítását. A kiadvány átdolgozott és kibővített utódja a korábbi halastavi tervezési útmutatónak és elsősorban vízépítő, valamint agrármérnökök részére készült, de széles körű ismereteket nyújt a halászatban foglalkoztatott egyéb szakembereknek is. Kapható a VIZDOK könyvesboltjában (V., Apáczai Csere J. u. 10.) és a többi könyvesboltókban, vagy megrendelhető a VIZDOK-nál (1360. Budapest, Pf. 178.) Dr. Fóris Gyula szerkesztő 9
