Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-02-01 / 1. szám

Szenti János elvtárs (Bajai VÍZIG) a területi feladatok sikeres valóra váltásáról számolt be, amely főleg a VÍZIG, a tanácsok és a társulatok jó együttműködésének köszönhető. Krucker Károlyné elvtársnő, az OVH pártbi­zottságának tagja, felszólalásában hangsúlyozta a terv kötelező, törvényerejű jellegét. Felhívta a figyelmet a takarékosság és a személyi jövedel­mek szabályozásának összefüggésére, valamint a vezetés demokratizmusának erősítésére. Goda László elvtárs a VITUKI főosztályveze­tője a kutatási célprogramok felújításának szük­ségességére hívta fel a figyelmet. Dr. László Ferenc elvtárs, az OVH igazgatási főosztályának vezetője felszólalásában a rendel­kezésre álló erőforrások ésszerű, hatékonyabb felhasználását szorgalmazta. Példákkal alátá­masztva fejtegette, hogy a nem megfelelő szer­vezettség, a munkafegyelem lazulása milyen je­lentős veszteségekét okozhat. Az V. ötéves terv 43 milliárdos vízgazdálkodási beruházási összegét figyelembe véve 1%-os megtakarítás esetén egy­­egy vízügyi dolgozóra kb. 5 ezer forint értékű összeg jut. Kovács István elvtárs a MEDOSZ főtitkára üd­vözölte az aktívát és résztvevőit, majd felhívta a figyelmet a felelősségteljesebb munka várható hasznára, sürgette a vízügyi munkaterületek szét­szórtságának csökkentését a területi koncentrá­ciót. Beszélt a munkafegyelem fontosságáról és az árvízzel sújtott területek mielőbbi hasznosítá­sának problémáiról. Bejelentette, hogy a közel­jövőben sor kerül az 5 esztendőre szóló OVH— MEDOSZ megállapodás aláírására, majd sok si­kert kívánt a vízügyi szolgálat dolgozóinak mun­kájához. Zsuffa Ervin elvtárs az MSZMP KB alosztály­­vezetője szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy az OVH-ban végrehajtott személyi és szervezeti vál­tozások megfelelnek a megnövekedett feladatok­nak. Ehhez kapcsolódva a szemléletformálás, a hatékonyság növelése, a tartalékok feltárása vo­natkozásában is többet kell tenni mint eddig. Az aktívaértekezletet dr. Gergely István elv­társ zárta, összefoglaló felszólalásával. A többi közt hangsúlyozta, hogy az értékes vita folyta­tására a vízügyi vezetők négynapos szentendrei szemináriumán sor kerül. Megköszönte Borbándi elvtárs felszólalását, a meghívottak megjelené­sét és aktív részvételét a vitában. Végül méltat­ta és kérte az OVH pártbizottságainak további segítségét a vízgazdálkodás nagy feladatának megoldásához. (A vízügyi vezetők négynapos szentendrei kon­ferenciájáról következő lapszámunkban közlünk tudósítást.) KÖN4VISMERTETÉS Elekes K.—Selmeczy T.: HALÁSZAT VIZDOK—Mezőgazdasági Könyv­kiadó, Bp. 1975. 12 (A/5) ív, 215 oldal, 33 ábrával és számos fotóval, ára 33 Ft. Közös kiadványként most jelent meg a mezőgazdasági vízhasznosítá­sok kézikönyvének 2. kötete, amely ismerteti a természetes vízi halászat, valamint a pontyos tógazdaságok és a pisztrángtelepek vízügyi műszaki, tenyésztési és üzemeltetési követel­ményeit. Rámutat továbbá a járulé­kos halászati hasznosítások: a táro­zói és a rizstelepi halasítások, végül a szennyvizek halastavi utótisztításá­nak műszaki feltételeire is, vagyis a halászat valamennyi műszaki kérdé­sét felöleli. A könyv az alábbi fejezetekre ta­gozódik: 1. A halászat Magyarországon (tör­téneti visszapillantás, a halászat je­lenlegi helyzete és jövő feladatai). 2. A halászat általános szempontjai (a haltermelés biológiai alapja, a vizek élővilága, vizeinkben élő halak). 3. A természetes vizek halászata (halasítás, gazdálkodás, külön a Ba­laton halászata, műszaki beavatko­zások az intenzívebb halászati hasz­nosítás érdekében, hallépcsők, an­golnafogó csapda stb.). 4. Pontyos tógazdaságok (tenyész­tési technológia, a tavak népesítése, takarmányozás, trágyázás, lecsapo­­lás, tárolás, értékesítés, tervezési elő­munkálatok, a műszaki tervek tar­talmi előírásai, halastórendszerek, technológiai létesítmények rendelte­tése és méretezése, a tavak vízellá­tása, leürítése, földművek, a tölté­sek védelme, műtárgyak, szállítások, a tavak építése és azok fenntartása, a tógazdaságok gépesítése, végül a tavak többcélú hasznosítása, a tavi kacsatartással). 5. Pisztrángtenyésztés (főleg az újabb intenzív tenyésztés fázisai: anyatartás, szaporítás, elő- és utó­nevelés, valamint a hizlalás kérdé­sei). 6. Járulékos haltenyésztés (a táro­zók és a rizstelepek halasítása, a szennyvizek halastavi utótisztítása). A könyv a régebbi tervezési se­gédletekhez képest részletesen ismer­teti a természetes vízi halászat mű­szaki követelményeit, a szaporítás (elő- és utónevelés) létesítményeit, az élőpartvédelem (nádtelepítés, elő­regyártott gyepszőnyeg) kialakítá­sát. A kiadvány átdolgozott és kibőví­tett utódja a korábbi halastavi ter­vezési útmutatónak és elsősorban vízépítő, valamint agrármérnökök részére készült, de széles körű is­mereteket nyújt a halászatban fog­lalkoztatott egyéb szakembereknek is. Kapható a VIZDOK könyvesbolt­jában (V., Apáczai Csere J. u. 10.) és a többi könyvesboltókban, vagy megrendelhető a VIZDOK-nál (1360. Budapest, Pf. 178.) Dr. Fóris Gyula szerkesztő 9

Next

/
Thumbnails
Contents