Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-04-01 / 2. szám
Д kiskörei üdülőkörzet térségének--------------------------— I— közlekedésfejlesztése A regionális fejlődés törvényházások területi elhelyezésénél, szerűsége, hogy egy nagyobb létesítmény építése majd üzembe helyezése megváltoztatja a távolabbi környezet arculatát is. Az üzemeltetés serkentően hat a gazdasági életre, átalakítja a gazdaság szerkezetét, megváltoztatja a lakosság életkörülményét és követelményt támaszt az infrastruktúra kielégítésére. Az így felmerülő igények nem nélkülözhetik a közlekedés fejlesztését, amely egy-egy nagy létesítménynél már az építést megelőző időszakban szükséges^ sé válik, az építőanyag és a berendezés helyszínre szállítása miatt is. Az ilyen irányú fejlesztés már a mű üzembe helyezése után is megfelel a követelményeknek. А II. Tiszai Vízlépcsőnél egy speciális esettel van dolgunk. A létesítmény elkészülte után nagyobb mértékben válik szükségessé a közlekedés elemzése, megtervezése, kiépítése, egy területen több közlekedési ágazat fejlesztése. A felmerülő szállítási feladat nemcsak a szunynyadó szállítási szükségletet változtatja nyílttá az elkövetkező években, hanem a vízi közlekedésben nagyobb fejlesztési lehetőséget biztosít az ágazat számára. A bekövetkezett változások miatt a terület- és településhálózat-fejlesztés távlatait a közlekedés kapcsolatával kell egybevetnünk. A területfejlesztési irányelvekről szóló határozatok a területi és a közlekedési tervezés közös feladatává teszik a közlekedés- és településhálózat-fejlesztésnek a közlekedéspolitikai koncepciót is figyelembe vevő összehangolását. A közlekedés és hírközlés országos hálózata a területi szerkezet fejlesztésének fontos eszköze. A területfejlesztési irányelvek között a közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó konkrét feladatok is megfogalmazást nyertek. A településhálózat fejlesztési koncepciói figyelembevételét kötelezővé tették, mind a berumind a nyomvonalak kijelölésénél. A térség jövőbeni közlekedési szükségletét fokozza: — a meglevő és a fejlődésben levő ipar, — a fejlődés alatt álló intenzív mező- és élelmiszergazdasági termelés, — az üdülő- és a turistaforgalom. A létesítmény végső üzembehelyezésével a közlekedésen keresztül kialakul egy szűkebb és egy, a térben távolabbi vonzáskörzet. A szűkebb vonzáskörzethez tartoznak a közeli megyék települései, a távolabbiakhoz a teljes két északi tervezési körzethez tartozó valamennyi megye, de még Békés és Pest megyék egy része is. A későbbiek során a szomszédos országok turistái is felkeresik majd a hatalmas vízfelület környékét. Az egyes vonzáskörzetek befolyásolják majd a közúti, vasúti, de a vízi közlekedés fejlesztését is. A vízi közlekedés fejlesztésénél nagy jelentősége lesz a Csongrádi Vízlépcső és a Duna—Tisza-csatorna megépítésének, amelyen keresztül a térség bekapcsolható az európai nagy víziútrendszerbe. A szállítási szükségletek kielégítésére a szárazföldi közlekedés alaphálózatai rendelkezésre állnak. Szükség van a hálózatok minőségi fejlesztésére és a tározó közvetlen közelében a belső úthálózat megtervezésére, kiépítésére, de erre az utóbbira csak az üdülői település megtervezése, a terület rendezése után kerülhet sor. A rendezési tervek Heves és Szolnok megyék tanácsai adatszolgáltatása és irányítása mellett készülnek. A közlekedés az előzőekhez kapcsolódva a következő ágazatok fejlesztését tervezi. Közúti közlekedés A terület megközelítése közúton távolabbról a főútvonala-48
