Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-02-01 / 1. szám
Közüzemi vízművek metángázt tartalmazó vizének gáztalanítására kiírt tervpályázat tapasztalatai 1. Bevezetés Mélységi eredetű ivó-, ipari és mezőgazdasági vizeink, továbbá termálvizeink az ország számottevő területén gyakran olyan mennyiségben tartalmaznak oldott szénhidrogén-gázokat: elsősorban metánt, hogy azok a termelés, kezelés és felhasználás során a vízből kiválva és a légtér oxigénjével keveredve tűz-, illetve robbanásveszélyes elegyet alkotnak (1). A kiömlő kútáramban mérhető szabad és oldott gázkoncentráció kutanként igen eltérő lehet, ugyanazon kútnál pedig az idővel is változhat. A változó — rendszerint növekvő — gáz-víz viszony (GVV) oka alapvetően négyféle lehet: a) Hidrogeológiai okok: Ide sorolhatók a víztároló rétegekben folyamatban levő anyagtranszportok; diffúziós és migrációs folyamatok. Hatásuk hosszú idő alatt érvényesül. b) Rezervoármechanikai okok: A vízadó réteg tápterületén lejátszódó, elsősorban áramlástani folyamatok és fázisváltozások. Hatásuk jelentős a termelési gáz—víz viszony szempontjából. c) Termelés-technológiai okok: A kúttalptól a kútfejig érvényesülő áramlástani és fizikokémiai folyamatokat soroljuk ide. Ezek technikai beavatkozással befolyásolhatók. Hatásuk szintén jelentős a GVV alakulása szempontjából. d) Műszaki hibákból származó okok: Ide sorolhatók a cementpalásthiba stb. miatt gázos rétegekkel kommunikáló, vagy elszerencsétlenedett szénhidrogénkutak hatásterületébe eső mélyfúrású vízkutak. Ilyen esetekben legtöbbször kiszámíthatatlan a gázosodás növekedése. Az utóbbi években jelentősen növekvő víztermelés és a szélesedő vízfelhasználás, valamint a vízkezelés- és szolgáltatás készülékeiben bekövetkezett változás felvetette a gázosodás problematikájának vizsgálatát. Ipari és mezőgazdasági létesítmények több és több mélységi eredetű vizet igényelnek. Egyre ritkábbak az olyan artézi közkutak, amelyeknek vizénél a szállítás (nyitott vödrök és tartályok stb.) és felhasználás közben lehetőség van a spontán gáztalanodásra. Most a zárt rendszerű elosztóhálózat létesítményeiben és a szolgáltatás számos korszerű készülékében történhet nemkívánatos gázkiválás. Kommunális fogyasztók vízhálózatában, a különféle bojlerekben, hidroforokban — melyek egyfajta gáztalanítóként funkcionálhatnak — a nem gáztalanított vízből kiválhat a metán, amely a kis légterű konyhákban és fürdőszobákban tűzés robbanásveszélyt okozhat kedvezőtlen körülmények fennállása esetén. Szükségessé és sürgetővé vált tehát a víznyerő kutak körzetében megoldandó metánmentesítés. E feladat szempontjából most már lényegtelen a metán eredete, inkább vízkémiai, GVV és hozamadatok determinálják a célnak megfelelő, biztonságosan üzemelő gázmentesítő készülék tervezését. A metántartalommal kapcsolatos fokozott óvatosságra az OVH időben felhívta a figyelmet (2). A jövőre nézve pedig gondoskodott arról, hogy a kutak gáztartalmának meghatározása szakszerűen és rendszeresen történjék (3). 2. A tervpályázat kiírása Az Országos Vízügyi Hivatal, a Békés megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya és a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1974. tavaszán nyilvános, jeligés tervpályázatot hirdetett a metános vizek gáztalanításának megoldására. Az országos pályázat a bevezetőben tárgyalt problémák követelményeként — és elsősorban a sok tekintetben úttörő szerepet vállaló Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezdeményezésére — jött létre. A tervpályázat kihirdetése (4) mindenképpen dicséretes és gyors reagálás volt a tárggyal kapcsolatos OVH előírásokra, intézkedésekre. Sürgető, gyakorlati probléma szülte tehát a víz gáztartalmát kellő mértékig csökkentő, felügyelet nélkül is biztonságosan üzemelő, a víz minőségét károsan nem változtató (és még több kívánalomnak eleget tevő) gáztalanító berendezések beszerzésének igényét. A beérkezett pályaműveket Bíráló Bizottság zsűrizte külső szakértők bevonásával. Az értékelés 1974. május—június hónapokban történt, e munkálatok eredményét jegyzőkönyv (5) tartalmazza. Nyilvános eredményhirdetésre és díjkiosztásra hivatalos közlemény (6) alapján, 1974. július 2-án került sor Békéscsabán az MTESZ Technika Háza előadótermében. 3. A pályaművek értékelése Tekintettel arra, hogy a beérkezett pályaművek egyike sem oldotta meg teljes biztonsággal a metántalanítás összes kérdését sem technológiai szempontból, sem pedig szerkezeti kialakítás tekintetében, a Bíráló Bizottság az I. díjat nem adta ki. A beérkezett 30 db pályamű a legkülönbözőbb szerkezeti és technológiai megoldások széles skáláját tartalmazza. A pályaművek egyfajta rend-31
