Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-02-01 / 1. szám

VI. fülke: Gőzhajó 1817-ben jelent meg először a Dunán, a pécsi Bernhardt Antal által épített „Carolina”. A körülmények nem kedveztek a vállalkozásnak, amely bár technikailag sikerült, gazdaságilag tönkrement.

1829-ben alakult meg az első Cs. Kir. Szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társaság (DGT— DDSG), és 1830-ban bocsátotta vízre első gőzhajóját, a „FRANZ I”-et A Duna nagyobb gőzhajózásának hatalmas energiájú szervezője és kifejlesztője Széchenyi István volt. Neki köszönhető az első rendszeres hajó járat megteremtése Bécstől a Fekete-tengerig. Ö hozta létre a XIX. sz. legnagyobb Duna menti hajógyárát, az Óbudai Hajógyárat is. A DDSG monopolhelyzetét az 1856. évi párizsi, majd az 1878. évi berlini egyezmény szüntette meg, kimondva a Duna szabad hajózását. Csupán ezután alakulhatott ki néhány kisebb hazai vállalkozás, majd állami kezdeményezésre a MÁV Hajózási Vállalata, melyből 1894-ben jött létre az első jelentős budapesti hajózási vállalat, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT (MFTR, a mai MHRT jogelődje).

VII. fülke: A második világháború súlyos csapást mért a Duna-hajózásra, a hajópark egy része elpusztult. Az aknazárak és elsüllyedt hajóroncsok évekig veszélyeztették a hajózást. A hadi események megbénították a vízügyi szolgálatot is. A Magyar Dunahajózás újjászervezését az 1946-ban megalakult Magyar—Szovjet Hajózási Rt.

kezdte meg, majd 1954 óta a Magyar Hajózási RT (MAHART) végzi. Az eltelt 20 év alatt újjászületett Duna-tengerhajózásunk is.

A vízi út karbantartásával, a hajóút kitűzésével kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok ellátását az Országos Vízügyi Hivatal irányításával átszervezett korszerű vízügyi szolgálat végzi.

Az elavult és forgalomból kivont hajók pótlásáról a Magyar Hajó- és Darugyár egységes szervezetébe tömörült hajógyárak gondoskodnak, sőt ezen túlmenően jelentős exportforgalmat bonyolítanak le.

VIII. fülke: Napjainkban 8 nemzet él a Duna partján és 25 nép hajózza. Nemzetközi használatát évszázadok óta többször is szabályozták. Legutóbb az 1948. évi Belgrádi Egyezménynyel, mely minden nép számára biztosítja a szabad hajózás jogát. A Duna nemzetközi hajózásának elvi irányítója a Duna menti államok küldötteiből szervezett, Budapesten székelő Duna Bizottság.

A Duna jövője szempontjából igen nagy jelentősége van az épülő Duna—Majna—Rajnacsatornának. A Nagy Károly által 793-ban megkísérelt és Lajos bajor király által 1837— 1846 között megvalósított, de hamarosan csaknem elfelejtett Duna—Majna-csatornára Széchenyi Ödön bátor vállalkozása hívta fel újból a figyelmet. 1867-ben kis gőzhajójával, a „Hableánnyal” nyugat felé haladva elsőként kelt át a csatornán, a Rajnán, majd a francia belvízi utakon át megjelent a párizsi világkiállításon. A Rhein—Main—Donau Ak-18