Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-08-01 / 4. szám

MAHART gyártmányú árvízvédelmi hídmező

I. Általános rész

Az ipari létesítmények fokozatos decentralizálása, a mezőgazdaság belterjesebbé válása, a rohamos urbanizáció következtében a fajlagos árvíz- és belvízkárok természetszerűleg növekednek, ezért a korszerű technika minden vívmányát igénybe kell venni, hogy az értékes területek árvízi és belvízi elöntését hatásosan megakadályozzuk, illetve az elkerülhetetlen károk méreteit és nagyságát lényegesen csökkentsük.

Az utóbbi 30 évben előfordult nagy árvizek szükségessé tették, hogy a komoly hagyományokkal rendelkező vízügyi szolgálat az idővel korszerűtlenné vált módszereit, anyagait, eszközeit és gépeit felülvizsgálja és azokat — az egyre nagyobb követelményeket támasztó védekezés igényeinek megfelelően — fokozatosan továbbfejlessze.

Az árvíz- és belvízvédelem gépesítése terén elért eredmények komoly alapot nyújtanak a további folyamatos fejlesztéshez.

II. Hídmező kialakításának irányelvei

Az árvízi védekezés során legfőbb munkát a töltések védelme adja. Az átázott töltésen védelmi munkát végezni nagyon nehéz, mert lehetetlenné teszi a gépi anyagszállítást és így az anyagi eszközöket kézi erővel nagy távolságról kell a helyszínre szállítani, Ezért célszerűnek látszott olyan hídmezők kialakítása, amely lehetővé teszi a védekezés víz felől történő végzését.

Az árvízvédelmi hídmezők tervezését és gyártását a MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság végzi az Árvíz- és Belvízvédelmi központi szervezet megbízása alapján.

A védelmi osztag legfőbb védekezési feladatát, a töltésszakadás elzárását nagy hídmezőről végzi. E feladatok ellátásán kívül előfordul több olyan védekezési munka végrehajtása, melyek kisebb felszerelést igényelnek. így kisebb méretű, ennek megfelelően kisebb teherbírású hídmezőről, vagy például helyhiány esetén egyenesen csak arról hajthatók végre a védekezési munkák.

A hagyományos nagy hídmezők kezelése, elsősorban az összeállításhoz szükséges idő miatt is nehézkes. Nagy mérete az aránylag kis feladattal nincs arányban és nincs kihasználva.

A védelmi osztag részlegei adott esetben ladikokból szükség hídmezőket alakítottak ki egy-egy részfeladat megoldására. Azonban ez nem volt minden esetben megfelelő, a biztonsági követelményeket nem elégítette ki. Az osztagok hídmezővel történő felszerelése a fentiek miatt vált szükségszerűvé.

Az árvízvédelmi hídmezők segítségével megoldható védekezési feladatok a következők:

aj a nagy hídmező méreteinél kisebb vízfelszínű csatornákon csak vízről végezhető védekezési munka (pl. mederelzárás);

b) szivattyúk, szivattyúállások anyagának védekezés helyére szállítása,

c) szivattyúállások építése vízről,

d) védelmi anyagok: pl. homokzsákok vízen való szállítása az egyébként szárazról megközelíthetetlen védekezési helyre,

e) vízről történő vonalas szádfalverés.

A felsorolt feladatok elvégzése az árvízvédelmi hídmező tervezésével kapcsolatban az alábbi követelmények kielégítését teszi szükségessé:

1. Az árvízvédelmi hídmező aránylag kis súlyú (600—1800 kp) legyen és gyorsan összeszerelhető, 2—3 elemből variálható legyen. A kis súly a legfontosabb követelmény, mivel a vízretételt a legnehezebb körülmények között is biztosítani kell. Sok esetben a 6 tonnás autódaru 45°-os gémállás mellett is a hídmező pontonjait csak a rézsűre tudja lerakni, ahonnan azokat kézi erővel kell vízre csúsztatni. Ez a csúsztatás nagyobb súly esetén már nehézségbe ütközhet.

2. Az árvízvédelmi hídmező lehetőleg kevés kocsirakományt képezzen, hogy a sok felszerelést szállító gépkocsik számát túlzottan ne növeljük.

3. Az árvízvédelmi hídmező hasznos teherbírása — a jelenleg használatban levő verőgépeket, egyéb felszereléseket és anyagokat véve figyelembe — 6—7 tonna legyen.

4. A hídmező szélességi mérete változtatható legyen a kisebb méretű csatornák miatt.

5. A pontonok hossza 7,5 m-nél nagyobb nem lehet.

6. A vízi szállításra tekintettel a pontonok végükön ferde kiképzésűek legyenek az ellenállás csökkentése céljából.

7. A hídmező méreteit úgy kell megállapítani, hogy a biztonsági méret teljes terhelésnél is biztosítható legyen. A maximális merülés 60 cm-nél nagyobb ne legyen.

8. A hídmező alkalmas legyen az eddigi gyakorlatban alkalmazott ún. seprűs rocsóval történő mozgatásra úgy, hogy annak szélességi mérete azzal ne változzék.

9. A hídmező olyan fedélzeti anyaggal rendelkezzék, amely alkalmas a későbbiekben felsorolt fedélzeti gépek, felszerelések, anyagok rögzítésére és a munkavégzés biztonságtechnikai szempontjából ne legyen kifogásolható.

10. Egyszerű, gyors és megbízható kapcsolóelemek kialakítása szükséges, amelyek segítségével az egyes pontonok egymáshoz rögzíthetők.

139