Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-02-01 / 1. szám

ténynek, hogy a testi-lelki megtisztulást jelképe­­zően az ember és víz kapcsolatából új erőt, lelki energiát nyertek. A mai kor emberében is tovább él a víz iránt ez az ősi tisztelet, csodálat. Amellett, hogy a vizek nyári hőségben enyhet adók, felfrissülést nyújta­nak, fizikoterápiás hatásuk van, nem kevesen mennek el sétálni késő ősszel is a vizek partjaira horgászni, vagy csak egyszerűen nézni a csillogó víztükör felületét, nyugalmat, derűt szerezni et­től a közelségtől. A vízügyi szervezet dolgozói mindenkinél job­ban ismerik a víz pusztító, démonikus hatalmát is. Szerencsére magyarországi viszonylatban ez a pusztító-romboló veszély egyre ritkább. Vizein­ket egyre jobban megfékezzük, kezessé tesszük, betöltik azt a szerepet, amiért az ember kezdettől rajongással viseltetik iránta: az élet forrása, fenn­tartója, megszépítő je. Az ország felszíni vizeiből egy központi gé­pezet működtetésére, öntözésre, hajózásra, üdü­lésre, halászatra, gyógyászati célokra, pihenésre, kikapcsolódásra, villamosenergia-termelésre, gyá­rak, üzemek ellátására, atomerőműtelepek üze­meltetésére, tisztálkodásra, de főképp fogyasz­tásra általában megfelelő mennyiség és minőség áll rendelkezésre. A Kiskörei Vízlépcsőnél létesítendő hatalmas víztározót remélhetőleg rövidesen követik hasonló létesítmények, új mesterséges tavak, hajózható csatornák. Ezáltal a táj képe is alapvetően meg­változik: fák, növények, páradús levegő veszi kö­rül az egykori kopár szürke szikeseket. Az em­bernek nemcsak gazdagabb megélhetést adnak, hanem kikapcsolódásra, szellemi felüdülésre is kiváló lehetőséget. Itt kell rátérnünk mondanivalónk lényegére: ismerik-e hazánkban eléggé a vízügyi szervezet dolgozóinak heroikus küzdelmét a vízzel, s e ter­mészetátalakító tevékenységet? Ismerik-e eléggé az ország káprázatosán szép tájait, ahol éppen a víz jelenléte, érdekessége adja meg az illető táj­egység varázsát? Ismeri-e mindenki, főképp az erre rászorulók a vízzel tarkított táj nyugalmat, derűt árasztó, effektiv gyógyító hatását, beleszá­mítva gyógyfürdőinket is? Végezetül azok a kül­földi turisták, akik kikapcsolódni Magyarországra jönnek, a Balatonon kívül tudják-e, hova érdemes még elmenni kikapcsolódni, pihenni, hogy gyö­nyörű országrészeink emlékével gazdagodva tér­jenek haza? A korábbiakban már említettük: sokan vannak a vízzel közeli barátságban. Ezeknek nyilvánva­lóan nem kell hangsúlyozni, mit jelent a gyógy­fürdők látogatása, vagy a vízparti séta. De azok­nak az embereknek, akik megfeledkeztek a ki­­kapcsolódásnak, gyógyulásnak ennek a lehetősé­géről — ezeknek feltétlenül szükséges okos, tájé­koztató propaganda, ismeretterjesztés ezekről a lehetőségekről. Kétségkívül sokat tettünk és teszünk is a víz­ügyi propagandánk érdekében. Szép számmal je­lentek meg munkák rendkívül tudományos rész­letességgel a vízgazdálkodás fejlődését, a vízgaz­dálkodás közgazdasági alapjait bemutatók. A víz­ügyi szervek dolgozóinak áldozatos erőfeszítését bemutató kiadványokról is tudunk. De ezek a munkák elsősorban a szakembereknek készültek és nem a nagyközönségnek. Ezek nem nyújtanak segítséget abban, hogy a laikus, kissé elfásult embernek gondolatébresztő ötletet adjanak a hét­végi programjának valamely szép vízparton való eltöltésére. Nem tudatosítják az egyszerű embe­rek számára a víz sokoldalú felhasználását, ha­tását. Szerencsére egyre több embernek van fürdő­szobás lakása, ez testi higiénia szempontjából fel­becsülhetetlen jelentőségű, de ezek az emberek a fürdést egyre inkább csak a tisztálkodási funkció­val azonosítják. Megfeledkeznek a Rudas, Gellért, Lukács medencéiről, ahol a tisztálkodás mellett sokoldalú gyógyító hatásban is részesülnek. A vízügyi szervezethez tartozó intézmények­nek, vállalatoknak érdemes lenne propagandáju­kat növelni, mert ez egyfelől saját érdeküket is szolgálná, másfelől a kommunikációs kapcsola­tukra is serkentőleg hatna. Hasznos lenne a víz­építő vállalatoknak, csatornatisztító, öntöző üze­meknek, vízügyi társulatoknak akár évente meg­keresni a téeszeket, állami gazdaságokat és a ta­nácsok illetékes osztályait, tájékoztatva őket te­vékenységükről, szolgáltatásukról és megjelölve az újabb feladatokat, tevékenységet, amit a lakos­ságnak, közületeknek elvégeznek. A vízügyi igazgatóságoknak meg kellene külde­niük a területükhöz tartozó téeszeknek, állami gazdaságoknak, tanácsi szerveknek a vízügyi szervezet területükre lebontott szervezeti felépí­tését, a különböző feladatok felelős személyeit, ezek pontos címét, telefonszámát. Természetesen, ezt fordítva is igényelni kellene az eredményes együttműködés szempontjából. Kooperáció és koordináció Amit a vízügyi szervezet propagandájáról az előzőekben elmondottunk az egész népgazdaságot érinti, az ország valamennyi lakosának közvetlen érdekét szolgálja. A vízügyi szervezet nem vállal­hatja teljes egészében ennek a propaganda-tevé­kenységnek finanszírozását már csak azért sem, mert egy sereg társszerv, társintézmény még a vízügyi szervnél is érdekeltebb az ilyen fajta pro­pagandatevékenység aktív folytatására. Éppen ezért ezekkel a szervekkel összefogva, a propa­gandatevékenységet koordinálva, a költségeket megosztva — ezekkel együtt kell bizonyos pro­pagandafeladatokat elvégezni. Az IBUSZ, a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal, az Egészségügyi Felvilágosító Központ, a minisz­tériumok és ezek speciális szervei, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Magyarok Világszövet­sége, a fővárosi és megyei tanácsok, a társadalmi szervek központi képviselői stb. mind partnerei lehetne és kell is hogy legyenek a vízügyi szer­veknek egy jól átgondolt, okos, objektív propa­gandatevékenységnek és a lakosságot felvilágo­sító tájékoztató munkának. 13

Next

/
Thumbnails
Contents