Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-02-01 / 1. szám
ténynek, hogy a testi-lelki megtisztulást jelképezően az ember és víz kapcsolatából új erőt, lelki energiát nyertek. A mai kor emberében is tovább él a víz iránt ez az ősi tisztelet, csodálat. Amellett, hogy a vizek nyári hőségben enyhet adók, felfrissülést nyújtanak, fizikoterápiás hatásuk van, nem kevesen mennek el sétálni késő ősszel is a vizek partjaira horgászni, vagy csak egyszerűen nézni a csillogó víztükör felületét, nyugalmat, derűt szerezni ettől a közelségtől. A vízügyi szervezet dolgozói mindenkinél jobban ismerik a víz pusztító, démonikus hatalmát is. Szerencsére magyarországi viszonylatban ez a pusztító-romboló veszély egyre ritkább. Vizeinket egyre jobban megfékezzük, kezessé tesszük, betöltik azt a szerepet, amiért az ember kezdettől rajongással viseltetik iránta: az élet forrása, fenntartója, megszépítő je. Az ország felszíni vizeiből egy központi gépezet működtetésére, öntözésre, hajózásra, üdülésre, halászatra, gyógyászati célokra, pihenésre, kikapcsolódásra, villamosenergia-termelésre, gyárak, üzemek ellátására, atomerőműtelepek üzemeltetésére, tisztálkodásra, de főképp fogyasztásra általában megfelelő mennyiség és minőség áll rendelkezésre. A Kiskörei Vízlépcsőnél létesítendő hatalmas víztározót remélhetőleg rövidesen követik hasonló létesítmények, új mesterséges tavak, hajózható csatornák. Ezáltal a táj képe is alapvetően megváltozik: fák, növények, páradús levegő veszi körül az egykori kopár szürke szikeseket. Az embernek nemcsak gazdagabb megélhetést adnak, hanem kikapcsolódásra, szellemi felüdülésre is kiváló lehetőséget. Itt kell rátérnünk mondanivalónk lényegére: ismerik-e hazánkban eléggé a vízügyi szervezet dolgozóinak heroikus küzdelmét a vízzel, s e természetátalakító tevékenységet? Ismerik-e eléggé az ország káprázatosán szép tájait, ahol éppen a víz jelenléte, érdekessége adja meg az illető tájegység varázsát? Ismeri-e mindenki, főképp az erre rászorulók a vízzel tarkított táj nyugalmat, derűt árasztó, effektiv gyógyító hatását, beleszámítva gyógyfürdőinket is? Végezetül azok a külföldi turisták, akik kikapcsolódni Magyarországra jönnek, a Balatonon kívül tudják-e, hova érdemes még elmenni kikapcsolódni, pihenni, hogy gyönyörű országrészeink emlékével gazdagodva térjenek haza? A korábbiakban már említettük: sokan vannak a vízzel közeli barátságban. Ezeknek nyilvánvalóan nem kell hangsúlyozni, mit jelent a gyógyfürdők látogatása, vagy a vízparti séta. De azoknak az embereknek, akik megfeledkeztek a kikapcsolódásnak, gyógyulásnak ennek a lehetőségéről — ezeknek feltétlenül szükséges okos, tájékoztató propaganda, ismeretterjesztés ezekről a lehetőségekről. Kétségkívül sokat tettünk és teszünk is a vízügyi propagandánk érdekében. Szép számmal jelentek meg munkák rendkívül tudományos részletességgel a vízgazdálkodás fejlődését, a vízgazdálkodás közgazdasági alapjait bemutatók. A vízügyi szervek dolgozóinak áldozatos erőfeszítését bemutató kiadványokról is tudunk. De ezek a munkák elsősorban a szakembereknek készültek és nem a nagyközönségnek. Ezek nem nyújtanak segítséget abban, hogy a laikus, kissé elfásult embernek gondolatébresztő ötletet adjanak a hétvégi programjának valamely szép vízparton való eltöltésére. Nem tudatosítják az egyszerű emberek számára a víz sokoldalú felhasználását, hatását. Szerencsére egyre több embernek van fürdőszobás lakása, ez testi higiénia szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű, de ezek az emberek a fürdést egyre inkább csak a tisztálkodási funkcióval azonosítják. Megfeledkeznek a Rudas, Gellért, Lukács medencéiről, ahol a tisztálkodás mellett sokoldalú gyógyító hatásban is részesülnek. A vízügyi szervezethez tartozó intézményeknek, vállalatoknak érdemes lenne propagandájukat növelni, mert ez egyfelől saját érdeküket is szolgálná, másfelől a kommunikációs kapcsolatukra is serkentőleg hatna. Hasznos lenne a vízépítő vállalatoknak, csatornatisztító, öntöző üzemeknek, vízügyi társulatoknak akár évente megkeresni a téeszeket, állami gazdaságokat és a tanácsok illetékes osztályait, tájékoztatva őket tevékenységükről, szolgáltatásukról és megjelölve az újabb feladatokat, tevékenységet, amit a lakosságnak, közületeknek elvégeznek. A vízügyi igazgatóságoknak meg kellene küldeniük a területükhöz tartozó téeszeknek, állami gazdaságoknak, tanácsi szerveknek a vízügyi szervezet területükre lebontott szervezeti felépítését, a különböző feladatok felelős személyeit, ezek pontos címét, telefonszámát. Természetesen, ezt fordítva is igényelni kellene az eredményes együttműködés szempontjából. Kooperáció és koordináció Amit a vízügyi szervezet propagandájáról az előzőekben elmondottunk az egész népgazdaságot érinti, az ország valamennyi lakosának közvetlen érdekét szolgálja. A vízügyi szervezet nem vállalhatja teljes egészében ennek a propaganda-tevékenységnek finanszírozását már csak azért sem, mert egy sereg társszerv, társintézmény még a vízügyi szervnél is érdekeltebb az ilyen fajta propagandatevékenység aktív folytatására. Éppen ezért ezekkel a szervekkel összefogva, a propagandatevékenységet koordinálva, a költségeket megosztva — ezekkel együtt kell bizonyos propagandafeladatokat elvégezni. Az IBUSZ, a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal, az Egészségügyi Felvilágosító Központ, a minisztériumok és ezek speciális szervei, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Magyarok Világszövetsége, a fővárosi és megyei tanácsok, a társadalmi szervek központi képviselői stb. mind partnerei lehetne és kell is hogy legyenek a vízügyi szerveknek egy jól átgondolt, okos, objektív propagandatevékenységnek és a lakosságot felvilágosító tájékoztató munkának. 13
