Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-06-01 / 3. szám
2. ábra. Az A 62. jelzetű térképen ábrázolt terület rajza mai korszerű vetületi rendszerben. (Bendefy L. rajza 1974.) tott. É—D irányban is számottevő elrajzolásokkal terhelt. Egy érdekes észrevétel azonban tehető; mégpedig az, hogy Szigetvár és Sellye vonalától keletre a torzulás mértéke elenyésző. Feltehetően a törökök kivonulása után Siklós és Magyarújfalu között itt talált kb. 60 km hoszszúságú töltésezett hadiutat kívánták térképileg rögzíteni. Ennek, az Ormánságon át vezető útnak töltésezett nyomai talán már az Árpádok idejében is megvoltak, de teherbíró hadiúttá valószínűen a törökök építették ki. Ez az út a Fekete-víz jobb partján, olyan terület tengelyében vezet, amelyen — a sár miatt — még 30—40 évvel ezelőtt sem lehetett gyalog járni. A használható köves utak innen északra 12—18 km-re a Mecsek déli lábánál, illetve délre 8—14 km távolságban a Dráva jobb parti síkságából kiemelkedő, ármentes teraszon vezettek. Ezeket a 16. században még mindig használható köves utakat a római hadmérnökök tervezték és építették. Az északi út Pécsről (Sopianae) Szentlőrinc és Szigetvár érintésével, Kadarkúton és Csökölyön át Belednek vezet. A déli pedig Eszéktől a Dráva és a Karasica közötti Podravina síkságon át, Barcstól délre közelíti meg a folyó nagy kanyarulatait, majd Vízvár és Bélavár táján átvág a Dráván, és Gyékényesig a folyó bal parti teraszain halad nyugatnak. Gyékényes és Gjelakovec között ismét visszatér a folyó jobb partjára és Légrádot északról hagyva igyekszik Varasd felé [4]. E két kitűnően megépített út közül a török hadak Bécs felé vonultukban az északit a sártenger miatt csak nagy kitérővel használhatták. Valószínű, hogy a Siklóstól Magyar Üjfaluig vezető töltést Ibrahim nagyvezírnek egy évvel korábban előreküldött műszaki alakulatai [5] (a helyi lakosság kényszermunkáját is igénybe véve) építették, mielőtt a százezer főt megközelítő fősereg 1532-ben megindult volna. A 18. században ennek a töltésezett, de csak gyengén alapozott útnak a nyomai még megvoltak, a múlt században azonban szinte teljesen eltűntek. Aki el merészelte hagyni a pécs—szigetvári római eredetű „köves” utat, sártengerben találta magát, amely a Fekete-víz közelében (talán éppen a szóban forgó töltés roncsai miatt) 30—40 cm-es vízzel borított mocsárban folytatódott. A lapos hátakon épült kis tanyák lakói csak „gólyalábakon” tudtak kijutni szárazabb helyekre. A tanyasi isko-3. ábra. Az A 62. jelzetű térképen ábrázolt török kori út, a római kori utak háló zatában (Bendefy L. 1975.) Iák udvarán — tanítási időben — 40—50 pár „mankó” (gólyaláb) is támaszkodott az épület falának [6]. Az Ormánságnak ezt a részét egykor 60—70%-ban erdők borították. A török megszállás idejében, valamint a 18. században azonban az erdőket a legeltetés, valamint a jól . jövedelmező hamuzsírtermelés miatt mód felett pusztították. Ennek ellenére a II. József-kori katonai térkép [7] tanúsága szerint az „Okorvidéken”: Okorágtól Piskiig, egy 25 km hosszú és 5 km széles megszakítatlan mocsári erdő terült el. Ezen a kb. 130 km2-nyi területen, a lápok apró szigetein, csupán két kicsike falu bújt meg: Besence és Páprád. Körülöttük kevés legelő; szántónak alig volt nyoma. A Fekete-víz számtalan ágra oszolva szüremkedett át az erdőségen, melyen csak két út vezetett át: egyik Gilvánfától Nagycsány és Besence felé, a másik pedig Vajszlóról az Almás-patak melletti Páprádra; onnét vágott át Sellye irányában. Ez az út számos patakot és eret keresztezett, egyik híd követte rajta a másikat. Az „A 62.” jelzetű bécsi térképen látható helységnevek részint hibátlanok, részint azonban súlyos elírásokkal terheltek. Ezért az alábbiakban földrajzi sorrendben, Ny—К irányú értelemben közlöm a helynevek listáját betűhív, illetve mai formában. Legrad Canisa Babocsa Istvandi Szigetbenn Basal Mosgó Galosfa Sz. László Denzasia Sz Lőrincz ma: Légrád (Nagy-) Kanizsa Babócsa Istvándi Szigetvár Basal Mozsgó Gálosfa Szentlászló Dencsháza Szentlőrinc---------- római ólak =----- lorók kori iöités 0 10 20 30 A0 S0m Kcmcr város Bonyhád Siklós 94
