Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-06-01 / 3. szám

lyamatról beszélhetünk, amely, számolva a szocialista falu élet­­körülményében bekövetkező változások sürgető igényével, az állam támogatásával és a falusi lakosság tevékeny közreműkö­désével, a falusi vízművek gyor­sabb ütemű tervszerű építését tűzhetjük ki célul. A társulati mozgalom jelentősége Ennek az országos építő mun­kának és a helyi erő alkotó te­vékenységének eredménye a ma átadandó községi vízmű is. A falvak közművesítésében új fe­jezetet nyitott a vízműépítés társulati lehetőségének megte­remtése. Ahol a lakosság a köz­műves vízellátás szükségességét és jelentőségét felismeri, ahol annak mihamarabbi megépítését sürgeti, ahol saját anyagi hozzá­járulásával és munkájával is részt vesz a vízműépítésben, ott az állam minden lehetséges tá­mogatást megad az egészséges kezdeményezésnek, hogy ezt va­lóra váltsák. Ma reggel az ország valamennyi rádióhallgatója a reggeli krónikában arról érte­sülhetett, hogy Körösszegapáti erről a társadalmi hozzájárulás­ról különösen híressé vált, kü­lönösen sokat tett kétkezi mun­kával, hogy ez a vízmű megva­lósulhasson. A társulati mozgalom kezdete — 1958 — óta a mintegy öt és fél milliárd értékű létesítmény megépítéséhez az állam közel 50%-kal járult hozzá részben a tanácsok által, részben a vízügyi alapból nyújtott támogatás for­májában. A Körösszegapáti víz­mű megépítését is 2,5 millió fo­rint támogatással segítette az állam. A társulati mozgalom a lakosság körében megértésre ta­lált. A tagok túlnyomó többsége szívesen vállalja az ezzel járó költséget. Tudom, hogy néha igen nehéz volt a döntés e mun­kában való részvételre. Tudom, hogy egy-egy döntés hosszú gyötrődések árán született meg. Sok-sok vita előzhette meg a végső tevékeny állásfoglalást. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy bármilyen nagy erőfeszítést tesz is a kormány a vízellátás fejlesztésére, csupán állami erőforrásokból nem lehe­tett a falvak vízellátását olyan ütemben megvalósítani, ahogyan emelkedik az életszínvonal fa­lun is. Ahogy terjed a korszerű lakáskultúra, ahogy változik a településszerkezet, ahogy a la­kosság igényének egészséges nö­vekedése megköveteli. Szerencsére ma már azért olyan országunkban a lakosság életszínvonala, hogy talán attól, hogy egy-egy család anyagi ter­heket is vállalt a vízmű megépí­tésében, nem lesz kevesebb a kenyér. Hogy ma már erre is jut a családi bevételből, ilyen kiadások fedezésére is telik anélkül, hogy ennek bármiféle súlyos következményei lenné­nek a család életszínvonalában. Az állam és a helyi erők ösz­­szefogásának a társulati mozga­lom életképességének eredmé­nye, hogy Magyarország falusi lakosságának immár 38%-ához vezetékes vízművek juttatják el a vizet. A víz- és csatornaművek építése rendkívül költséges. Ide­­jövet beszélgettünk — hadd fe­csegjem ki a beszélgetésünk egyik-másik epizódját — arról, hogy milyen költséges volt az országnak, hogy minden faluba elvittük a villanyt, hogy a fal­vakat villamosítottuk, de 1 km villamos vezetékhálózat megépí­tésének a költsége töredéke an­nak, mint amennyibe kerül 1 km vízvezeték megépítése. A vízműépítés nagyon anyag­­igényes. Igen sok gépet, beren­dezést, műszert, szakosított nagy kapacitású építő és korszerűen felszerelt üzemeltető szervezetet igényel. A vízellátás ilyen nagymértékű dinamikus fejlő­désének, annak, hogy a felsza­badulás ótá 6 millió ember szá­mára teremtettük meg a vezeté­kes vízellátást, feltétele volt az is, hogy megfelelő ipar áll ren­delkezésünkre a szükséges anya­gok, a különféle gyártmányok A községi vízmű részlete 91

Next

/
Thumbnails
Contents