Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-12-01 / 6. szám
kalmazásához nem elegendő; ilyen vidékek a Nyírségi homokhátság, a Duna—Tisza közti homokhátság, a Dunántúl középső része, a Mátra és a Bükk hegységek lába, — továbbá azokon a 10—15%-nál meredekebb lejtőkön, amelyeken a többi öntözési mód alkalmazása esetén eróziós károk lépnének fel. Magyarországon jelenleg már mintegy félszáz helyen végeznek — kísérleti jelleggel — kisebb területeken cseppenkénti öntözést. Egyes hazai intézetek és vállalatok is kialakítottak berendezéseket, ezek közül az ÖKI-é különösen figyelemre méltó. Az OVH a különféle típusú berendezések összehasonlítására 8—10 fajta berendezést tervez 1975-ben beszerezni és a VITUKI-val megvizsgáltatni. A legmegfelelőbb berendezéstípusok kiválasztásán kívül — a San Diego-i kongresszuson elhangzott 97 előadás szövegének áttanulmányozása után — a további kísérleteknek és vizsgálatoknak főképpen azokra a kérdésekre kell irányulniok, amelyekben várhatóan más eredményekre lehet nálunk számítani, mint a trópusi, szubtrópusi területeken (ahol a külföldi kísérleteket végezték). Ilyen kérdések például: az evapotranszspiráció, a növényvédelem, az öntözendő fajták, a talajtani problémák és a gazdaságosság (a trópusokon és szubtrópusokon többnyire a teljes termésmennyiség értéke áll a beruházási és üzemeltetési költségekkel szemben, nálunk viszont csak a többlettermés értéke). E kérdések félüzemi és üzemi méretű vizsgálataira a mezőgazdasági kutató intézeteknek kellene vállalkozniok. * * * A beszámolóból kitűnik, hogy a hazai öntözés további fejlődésében jelentős szerep juthat a hosszúbarázdás és a rétegvonalmenti rizsgátas felületi módszereknek, valamint a cseppenkénti módszereknek is. Ezek meghonosításához azonban még sok munka vár a felsőbb irányítási szervekre, a kutató és felsőoktatási intézetekre, valamint az öntözéses szaktanácsadókra is, de különösképpen a mezőgazdasági nagyüzemeink szakértőire és öntözőmunkásaira. Budavári Kurt önálló osztályvezető ZÁRÓJELENTÉS a „NAGYLAKÓTELEPEK ÍVÓVÍZ-MGASTÁROLÓI” c. tervpályázatról Az Országos Vízügyi Hivatal, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Budapest Főváros Tanácsa VB Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága [és a Magyar Hidrológiai Társaság (közösen tervpályázatot hirdetett nagylakótelepek ivóvíz-magasMrölóinak korszerű megoldására. A pályázat célja javaslatok beszerzése új lakótelepek, illetve városrészek vízellátásának biztonságos megoldására, magastárolók létesítésére. A pályázóknak olyan megoldásokat kellett kidolgoznioEk, amelyek a magastároló medencét — megfelelő műszaki feltételekkel — valamely magasépületbe helyezve, vagy ahhoz kapcsolva létesítik. A tervpályázati kiírás részletes programját 59-en vették ki, és az elkészített anyagot (pályaművet) 16-an nyújtották be. A Bíráló Bizottság a pályaművekben rögzített megoldásokat telepítési, építészeti, víztárolástechnológiad, szerkezeti, valamint építéstechnológiai szempontból értékelte. A pályaművek többsége bizonyította, hogy lakótelepek vízellátásának megoldására megfelelő a magasházakkal kombinált tároló. Egyes pályaművek a kiírásban meghatározott követelményéket mind általános koncepciójukban, mind részmegoldásaikban, újszerűségükben jól megközelítették, mások pedig egyes munkarészükben értékesek. A beérkezett pályaművek (többsége meghaladta az átlagos színvonalat. A javasolt megoldások a megvalósítás során nagymértékben felhasználhatók lesznek, ezért a pályázat eredményesnek ítélhető. A Bíráló Bizottság az összefoglaló értékelés, valamint az egyes pólyaművekről kialakított részletes vélemények alapján díjazásra és megvételre az alábbi egyhangú határozatot hozta: 15 000 forintos megvételben részesült a 16. sz. pályamű. Szerzők: Orbán László Karvaly Attila és Porosz Géza. 20 000 forintos megvételben részesült az 5. sz. pályamű. Szerzők: Dr. Márkus Gyula, Fédhy Imre, Pankratov Leonid, Kállai Éva és Kopemiczky József. 30 000 forintos megvételben részesült a 11. sz. pályamű. Szerzők: Antal Gyuláné, Dobos Judit, dr. Dévényi József, Fülöp Ernő, Hidvégi János, Huszár László, Kalocsay Sándor, Kertész Gábomé, Költő Gábor, dr. Merényi Miklós, Nagy Zoltánná, Nyirádi Lajos, Pallós Gábor, Pável Gyula, Simon Ágnes, Süttői Ferenc, Takács Katalin, Török Annamária, Ugrón Enikő, Viszmeg Katalin és Kékesi Nándor. 30 000 forintos megvételben részesült a 9. sz. pályamű. Szerzők: Adarnis Géza, Gyarmiathy András, Elefánthy László, Mohács Lajos és Pintér Győző. 45 000 forintos III. díjban részesült a 3. sz. pályamű. Szerzők: Dr. Márkus Gyula, Kiss Gábor, Kovács Antal és Rév Mária. 60 000 forintos II. díjban részesült a 12. sz. pályamű. Szerző: Tóth László. 60 000 forintos II. díjban részesült a 7. sz. pályamű. Szerzők: Callmeyer Ferenc, Tenke Tibor, Hegymegi Pál, Mentes Endre és Deák Ferenc. 80 000 forintos I. díjban részesült a 15. sz. pályamű. Szerzők: Zsuffa András, Hergár Jenő és Pálffy Imre. Bíráló Bizottság 224
