Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
Kedvezőbben alakultak a gázlóviszonyok és a hajózási lehetőségek is. Jóllehet az ország 2820 km összhosszúságú f oly óiból 1200 km szabályozott, a szabályozások eddigi üteme mind a kárelhárítás, mind a vízhasználatok és a hajózás igényeit figyelembe véve nem kielégítő. A hajóforgalom és a vízi út kölcsönhatásából következik az a fejlesztési célkitűzés, hogy olyan víziúthálózat létesüljön állandó jelleggel, amely gazdaságosan kielégíti a távlatban várható hajóforgalom igényeit. A klasszikus szabályozási koncepció a maga idejében korszerű volt és alapvető megállapításai ma is érvényesek. A vízgazdálkodás fejlődése azonban sürgetően írja elő a folyók olyan szabályozását, hogy az a korszerű vízgazdálkodás igényeit is kielégítse, összhangban a vízgazdálkodás és népgazdaság általános célkitűzéseivel, valamint a szomszédos országok vízgazdálkodási terveivel. Előtérbe került a folyók csatornázása. A kisebb folyókon épült duzzasztóművek után, most folyamatban van a Tisza teljes csatornázása, amelynek tervezett öt vízlépcsőjéből kettő már megépült. A távlati tervek között szerepel a Duna és a Dráva csatornázása, valamint a Duna—Tisza-csatoma megépítése. A víziúthálózat fejlesztését a Duna— Majna—Rajna-csatorna 1980 körül várható megnyitása indokolja. Feltételezhető, hogy a Duna— Tisza-csatorna megépítése esetén a Kelet-Európából Nyugat-Európába irányuló tömegáru-forgalom jelentős része a Duna—Tisza-csatornán keresztül a Dunára és a Duna—Majna—Rajna-csatornára volna terelhető. Vizsgálataink azt bizonyították, hogy a folyók dinamikai egyensúlyra törekvő rendszert alkotnak, és a folyószabályozás célja, hogy ezt a dinamikai rendszert — új határfeltételekkel — szabályozási művekkel a vízgazdálkodás céljainak megfelelően befolyásolja. Az elméleti feltevéseket gyakran fizikai modellkísérletekkel kell alátámasztani, érvényességüket pedig helyszíni mérésekkel ellenőrizni, igazolni. A helyszíni mérések jelentőségét aláhúzza, hogy a dinamikai egyensúlyra törekvés eredő hatása is a mederváltozásokban tükröződik, ezért kerültek mindjobban előtérbe a morfológiai kutatások. A régebbi vízrajzi felvételek és az új vízrajzi atlaszok, amelyeket az utóbbi évtizedben készítettünk, megfelelő alapot adnák a morfológiai vizsgálatokhoz. Ezek során dolgoztak ki módszert a kanyarok fejlettségének paraméteres jellemzésére, határoztak meg összefüggéseket a kanyar fejlettsége és paraméterei között. Ezeket az összefüggéseket általános szabályozási tervek készítésénél már eredményesen alkalmazzuk. A morfológiai paraméterek ismerete adott lehetőséget a jégjárás és a morfológiai jellemzők közötti kapcsolatok meghatározására is. Ma már matematikai összefüggésekkel tudjuk leírni a folyó esése, a kanyarulatok jellemző paraméterei, a meder geometriai méretei és a j égj árás közötti kapcsolatokat. A morfológiai paraméterek ismerete adott lehetőséget a zajlás sűrűségének és a jég megállásának előrejelzésére. Ezeknek az öszszefüggéseknek segítségével ki tudjuk jelölni folyóink jéglevonulás szempontjából kritikus helyeit. Mind a morfológiai kutatások, mind a folyami hidraulika terén új szemléletet jelent az energiaegyenletek alkalmazása. A kísérleti szakaszokon folyó rendszeres mérések eredményei ugyanis lehetőséget adtak a meder átrendeződésében részt vevő anyag mozgatásához, a meder-ellenállás leküzdéséhez, a hordalék-szállításhoz szükséges energia meghatározására. Az eredmények figyelemre méltóak. Először adnak számszerű értéket — és egyben felhívják a figyelmet — a folyók munkavégző képességére, melyet célszerűen kialakított határfeltételek — szabályozási művek — esetén a folyószabályozás hasznosíthat. A folyószabályozási kutatásokból csupán néhány morfológiai vizsgálatot emeltem ki, mivel az elmúlt több mint egy évszázad alatt bebizonyosodott, hogy a jégjárás megjavításának leghatásosabb módja a morfológiai viszonyok kedvezőbbé tétele. A legtökéletesebben végrehajtott szabályozási munkák ellenére sem szűnik meg a jeges árvizek veszélye. Ezért a morfológiai viszonyok megjavítása mellett továbbra sem nélkülözhetők a jég élleni védekezés egyéb módszerei. 2. ábra. Jégviszonyok alakulása a Duna magyarországi szakaszán a) A jégzaf/ds és jégbe állás gyakorisága 5
