Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-04-01 / 2. szám

vető célkitűzéseit a KGST Komplex Program 14. Fejezetének 3. pontja magáévá tette.

1972-ben írtuk alá az ENSZ Fejlesztési Alapjának támogatásával megvalósuló, ia Duna magyarországi felső szakaszát és a Sajó vízgyűjtőjét érintő vízminőségvédelmi project tervokmányát. Hasonló nemzeti projecteket hajtanak végre Csehszlovákiában és Romániában. Törekvésünk e nemzeti jellegű projectek tevékenységének öszszehangolására irányul.

1972 óta van folyamatban a Dráva és a Mura közös érdekű vízgazdálkodási kérdéseinek megoldására irányuló magyar— jugoszláv—osztrák együttműködés előkészítése. Felmerült egy, ugyancsak az ENSZ támogatásával megvalósuló Dráva—Murai Project lehetősége is.

Távlati célkitűzésként a kétoldalú egyezmények jelenlegi rendszerének fenntartása mellett a Kárpát-medencében érdekelt valamennyi ország regionális vízgazdálkodási együttműködésének megszervezése jelölhető meg.

Műszaki-tudományos együttműködés.

A vízügyi műszaki-tudományos együttműködés jellegénél fogva a mostani fejlődési fokon a következő tevékenységekre korlátozódik:

1. információcsere (könyv, kiadvány, publikáció és dokumentációcsere),

2. szakemberek közvetlen tapasztalatcseréje, rövid és hoszszú idejű tanulmányutak, tapasztalatcserék, különböző rendezvényeken való részvétel stb.

3. Szakemberek meghívása, illetőleg küldése, konzultáció, valamint bizonyos munkák elvégzésére,

4. Közösérdekű kutatások végzése (közös tematika szerint külön-külön végrehajtott és közös kutatások).

Törekvésünk arra irányul, hogy — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — az OVH és a másik ország vízgazdálkodási főhatósága között közvetlen együttműködési megállapodás jöjjön létre.

Ilyen közvetlen megállapodás jelenleg nyolc szocialista ország,

Magyar vízügyi szakemberek segédkeznek a Jemeni Arab Népi Demokratikus Köztársaságban is

— amely eredetileg csak az árvizek elhárítására vonatkozott —, most már a teljes kárpátukrajnai vízgyűjtő terület összefüggésében vizsgálják a vízgazdálkodás helyzetét és távlati feladatait, foglalkoznak az árvízvédelem hosszabb távú terveinek egyeztetésével, a hegyvidéki tározási lehetőségekkel, a vízkészletek közös hasznosításával összefüggésben is. Lehetne példát említeni más országok vonatkozásában is. Így például gyümölcsöző az együttműködés Jugoszláviával, három folyónk, a Duna, Dráva, Tisza közös érdekű szakaszainak szabályozásában, az árvíz elleni védekezésben, nemkülönben a távlati tervek egyeztetésében. A szomszédos országokkal való együttműködés eredményei jelentősek, de ezen a téren számos feladat vár még megoldásra.

Érthető, hisz az együttműködés kétoldalú jellege, a feladatok és a terület lehatároltsága folytán ezek az egyezmények nem alkalmasak arra, hogy a Kárpát-medence egészének vízgazdálkodási összefüggéseit szem előtt tartó, az egész vízgyűjtőre összefüggően kiterjedő együttműködés alapjául szolgáljanak.

1969-ben kezdetben háromoldalú, később ötoldalú együttműködés indult meg a Tisza vízgyűjtő terülötén való együttműködésre Magyarország, a Szovjetunió és Csehszlovákia, majd Jugoszlávia és Románia részvételével. Az együttműködés alap50