Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-04-01 / 2. szám
Bővülnek a vízügyi szolgálat nemzetközi kapcsolatai. Dégen Imre, államtitkár, az OVH elnöke egyezményt ír alá Míg a közös vízgyűjtőn való nemzetközi együttműködés lehetőségeit és célkitűzéseit a vízgyűjtő terület természetföldrajzi adottságai egyértelműen meghatározzák, a műszaki és tudományos kérdések megoldására, illetőleg gazdasági kapcsolatok létesítésére irányuló együttműködésre ezek a természetföldrajzi tényezők csak közvetve hatnak. Ez utóbbi kapcsolatokban az együttműködő országok társadalmi és gazdasági rendjének, műszaki és gazdasági fej-Fejlődő országok mérnökei konzultálnak a VITUKI talajháztartási kísérleti laboratóriumában Budapest vízellátó rendszerét tanulmányozzák a fejlődő országok szakemberei testiségének, egymásrautaltságának a szempontjai az uralkodók. A műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés a vízgazdálkodás területén sem választható el egymástól élesen. A műszaki és tudományos együttműködési kapcsolatok gyakran teremtik meg a későbbi gazdasági kapcsolatok alapjait. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok gyakran a műszaki-tudományos együttműködés célkitűzéseinek megvalósítására irányulnák. Az OVH fennállása óta sokrétű és széles körű nemzetközi együttműködés bontakozott ki a vízgazdálkodás területén. Ezek a tartalmukat, célkitűzéseiket, formájukat tekintve szerteágazó kapcsolatok, melyek gyakran átfedik egymást és nem határolhatok el élesen, az általános áttekintés céljából a következők szerint csoportosíthatók (lásd az ábrát): — együttműködés a közös vízgyűjtő területen fekvő országokkal a közös vízgyűjtő terület sajátos vízgazdálkodási problémáinak összehangolt megoldása céljából, — műszaki tudományos együttműködés a vízgazdálkodás tudományos és műszaki kérdéseinek megoldása céljából, — gazdasági együttműködés a külkereskedelem területén. Az együttműködés fenti területeinek általános célkitűzései és az elért eredmények az alábbiak szerint vázolhatok. Együttműködés a közös vízgyűjtő területen. A közös vízgyűjtő területen fekvő államok vízgazdálkodási együttműködésénék célja az, hogy a közös természeti kincset: a vizet a politikai határok által megosztott vízgyűjtő területen az érdekelt országok méltányos érdékeit szem előtt tartva, valamennyiüknek elfogadható módon, gazdaságilag és műszakilag ontimális hatásfokkal hasznosítsák, a vizek kártételei ellen pedig egymással szoros együttműködésben védekezzenek. Együttműködés a Duna vízgyűjtőjén. A Duna vízgyűjtőjén érdekelt államok együttműködésének eredményei, jóllehet a vízgyűjtő az érdekelt államok vízgazdálkodási együttműködésének hatalmas lehetőségeit kínálja, eddig viszonylag szűk területen jelentkeztek. Ilyen együttműködés alakult ki a dunai hajózás kérdésében már a múlt század második felében, ennek ielenlegi alapja az 1948-ban Belgrádban a dunai hajózás rendjéről kötött egyezmény. 1958-ban Bukarestben a Duna halászati hasznosításáról kötöttek egyezményt. A két egyezményben, — az NSZK kivételével — a Duna valamennyi parti állama részt vesz. Ez a két egyezmény azonban csak köz-48
