Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-04-01 / 2. szám
A magyar vízgazdálkodási kutatás eredményei számos elismerést vívtak ki. Biztatóan fejlődik a korszerű matematikai és számítástechnikai módszerek alkalmazása, jelentős eredményeink vannak a szennyvíztechnológiai, vízkémiai és vízbiológiai kutatásban. Mindezek ellenére a népgazdaság általános fejlődése megköveteli a kutatás és a műszaki fejlesztés gyorsítását. Szükségszerű a gazdasági és társadalmi struktúra változásaihoz jobban és gyorsabban alkalmazkodó kutatás megteremtése. A kutatási folyamat elválaszthatatlan befejező részének kell tekintenünk a gyakorlati alkalmazást. Számos példát sorolhatnánk fel, amelyek a vízgazdálkodás műszaki színvonalának emelkedését segítették elő. Feladatunk a jövőben elsősorban az, hogy kibontakoztassuk a műszaki fejlesztés eredményeinek minél szélesebb körű gyakorlati alkalmazását. Az utóbbi időszak eredményei közül igen jelentősnek tartjuk, hogy megteremtettük a vízügyi ágazat számítástecnnikai fejlesztésének alapjait. Szentendrén rövidesen üzembe helyezzük a vízügyi számítóközpontot. A VITUKI- ban pedig a közeljövőben üzembe lép egy VIDEOTakács Lajos vízügyi igazgató hozzászólása TON számítógép a víz jelző szolgálat munkájának korszerűsítésére. Minden törekvésünkkel azon leszünk, hogy megvalósítsuk a számítástechnika gyakorlati alkalmazásának elterjesztését. TÁJÉKOZTATÓ a MÉM miniszteri értekezletének és az OYH elnöki kollégiumának negyedik együttes üléséről 1973. március 18-án került sor a MÉM miniszteri értekezletének és az OVH elnöki kollégiumának negyedik együttes ülésére, melyen sok, fontos, több évre előremutató megállapítás és határozat született az öntözés, valamint a szakosított állattenyésztő telepek hígtrágyáinak kezelési, elhelyezési és hasznosítási problémáira vonatkozóan. I. Az öntözéssel kapcsolatban a két főhatóság vezetői mindenekelőtt megelégedéssel állapították meg, hogy a már rendszeressé vált együttes ülések eredményei az öntözés gyakorlatában is egyre inkább jelentkeznek. Az élénk vita során megállapításra került, hogy — a legutóbbi (1973. április 7-i) együttes ülésen hozott határozatok időarányosan teljesültek, azokat továbbra is mértékadónak tekintik; — 1973-ban a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok öntözési kapacitása némileg növekedett, a berendezések kihasználása pedig lényegesen nagyobb volt az előző éviekhez képest, sőt egyes — az öntözés szempontjából legfontosabb — megyékben meghaladta a 90%-ot, két megyében pedig elérte a 100%-ot is; — a korszerű, gépi áttelepítésű esőztető berendezések sorozatgyártása megindult, de e téren lényegesen nagyobb erőfeszítéseket szükséges megtenni; — mezőgazdaságunk az eszközigényesebb, intenzív fejlődés szakaszában van, így az egyes üzemek és főként az egyes ágazatok termelési szintje differenciált, ezért az öntözőtechnikának is rugalmasan kell a különböző fejlődési szakaszokhoz alkalmazkodnia. Az előterjesztés és a vita alapján az együttes ülés a következőket határozta el: Ez évben mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a rendelkezésükre álló öntözési kapacitásukat a múlt évinél kedvezőbben használják ki, illetve hasznosítsák. Ennek érdekében sajtóközleményekben fel kell hívni az öntözőgazdaságok figyelmét a talajok kedvezőtlen vízállapotára, az időjárás alakulásából fakadó veszélyekre és ezek megelőzésére az öntözés haladéktalan megindítására mindenütt, ahol ezt még nem tették meg. Haladéktalanul intézkedni kell, hogy a MEZÖGÉPTRÖSZT az AGROTRÖSZT-tel közösen — adjanak tájékoztatást az öntözőgazdaságok részére, hogy a megrendelt öntözőberendezések leszállítása mely időpontban várható (hogy a gazdaságok felkészülésüket ennek megfelelően irányíthassák), 45
