Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
„Barró” szonda gyakorlati bemutatója ségi szervezetük létrehozása és a kirendeltségek tevékenységeinek elemzése. A Vízügyi Igazgatóságok tervezési tevékenysége és általában a tervezés szakmai színvonalának általános fejlesztési igénye kapcsán nagy érdeklődés nyilvánult meg az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál már bevezetett újszerű tervezés-fejlesztési módszer iránt. Ennek lényege az alábbiakban foglalható össze: Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1973. év elején a Műszaki Tervezési önálló Osztályt Műszaki Tervezési és Fejlesztési Főosztállyá szervezte át. A Főosztály a jelentkező feladatokat átfogóan — komplexen képes vizsgálni és megoldani, ezt a szervezeti felépítése biztosítja. Az Igazgatóság — a főosztály létrehozásakor, feladatainak meghatározásakor — azt a generál elvet juttatta érvényre, hogy minden műszaki tervezési és műszaki fejlesztési kérdés letéteményese a Szentes—Donáti nyomásközpont műanyag fedélhéjjazattal Nagyelemes előre gyártott vb. zsilip építése az Algyői főcsatornán főosztály, azaz minden tervezési és fejlesztési munka a főosztály koordinálásával készüljön. Ez a generál elv — a mennyiségi és minőségi megnövekedett igények kielégítése mellett — jelentős többletfeladatot jelentett a főosztálynak, de a szervezésnek ez a formája egyértelműen igazgatósági érdekből történt. A főosztály tevékenysége a következő alaptevékenységek ellátásából, irányításából és koordinálásából áll: a) A vízépítés területén folytatott tudományos kutatási tevékenység figyelemmel kísérése. Az elért — a tervezés és fejlesztés számára már hasznosítható — eredmények összegyűjtése és átültetése a tervezés gyakorlatába. A tervezés és kivitelezés oldaláról jelentkező kutatási igények rendezése, továbbítása a kutatóintézetek felé. További feladat a társtudományok területén végzett kutatások azonos elven történő megfigyelése, hasznosítása. Igen jelentős feladat a gépi számítástechnika és adatfeldolgozás bevezetése, elterjesztése a tervezés gyakorlatában. b) A műszaki fejlesztés irányítása, koordinálása és részbeni elvégzése a főosztály feladata lett. Ezáltal a kutatás — műszaki fejlesztés — műszaki tervezés nemcsak logikai, hanem szervezeti egységben is közel került egymáshoz. A műszaki fejlesztési és kutatási eredményeknek az átvétele a tervezési gyakorlatba ezáltal lényegesen meggyorsult. ej A műszaki tervezési feladatok alapvetően nem változtak — csak mint az előzőekben jeleztük —, a minőségi követelmények magasabbak. A vízgazdálkodásban is döntő szempont, hogy feladatainkat a rendelkezésre álló termelési eszközökkel, de hatékonyabb módszerekkel oldjuk meg. Ez új tervezési módszerek, új technológiák kutatását, kialakítását vagy átvételét is jelenti. Fontos feladata a műszaki tervezésnek, hogy a vízügyi létesítményeknél az élőmunkaigényes folyamatokat csökkentse és egyben keresse a gazdaságos gépesítés, előre gyártás optimumát. d) A szervezési és technológiai tervezési tevékenység szintén új vonása az Igazgatóság tervezési munkájának. A főosztály megszervezésével párhuzamosan megalakult a szervezési és technológiai tervező csoport is. A csoport látja el a főosztályon belül a fontosabb, kiemelt jelentőségű építési munkák szervezési és technológiai előkészítését úgy, hogy bevonja ebbe a munkába a leendő kivitelezőt, illetve építésvezetőt. Így kapcsolódik az általános szervezési és technológiai terv a kivitelező konkrét és részletes organizációs tervéhez. E feladatkört 'kiemelt jelentőségűnek tartjuk. A szervezési és technológiai tervezési tevékenység — a műszaki tervezésen belül — teljes egységet alkot a kiviteli tervek készítésével. Attól nem választható el, mert a kiviteli tervet a tervező és a folyamattervező technológus közösen hozza létre. A külső tervező vállalatok által készített tervek tervezésénél a főosztály irányító és 34
