Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-02-01 / 1. szám

8. Árvízi előrejelzés döntéselemzési vizsgálata A hidrológiai előrejelzés és különböző hasznosí­tása (pl. a legcélszerűbb védekezési stratégia ki­választása) között szükséges egy döntéselemző fázis. Módszert dolgoztak ki, amellyel az árvízi előrejelző rendszert, mint az árvízkárok csökken­tésének egyik módszerét veszik figyelembe. Az előrejelzés hasznosítására irányítják a figyelmet, tisztázzák gazdasági eredményét, költségét, vala­mint a reagálás szintjét egy bizonyos előrejelzés­re. Különböző előrejelző rendszereknek a hasz­nosító szempontjából számított értékét a várható tiszta eredmények összehasonlítása adja. A mód­szer előnye, hogy a) rendszerelemzést alkalmaz pusztán statisztikai eljárás helyett; b)a hatékony­ságot gazdasági és társadalmi szempontból egy­aránt vizsgálja; c) a hidrológiai és egyéb (pl. gaz­dasági) bizonytalanságokat figyelembe veszi (pl. a Bayes döntéselmélettel) és d) többféle előrejel­zési és reagálási politika összehasonlítható. 9. Vízkészletgazdálkodási rendszerek méretezésé­nek általános koncepciója A népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszá­ban már nem elegendők többé a vízkészletgazdál­kodás egyszerű munkaeszközei (az összesítő víz­mérleg és a vízgazdálkodási hossz-szelvény), ha­nem fokozatosan át kell térni a vízkészletgazdál­kodás korszerű munkaeszközeinek, a kiterjedt rendszerek optimális méreteinek és üzemrendjé­nek meghatározására szolgáló szimulációs rend­­szermodelleknek az alkalmazására. A kutatás de­finiálja vízkészletgazdálkodási rendszer fogal­mát, rámutat a rendszer elhatárolásával és ele­meinek csoportosításával járó önkényességekre. Bevezeti a vízkészletgazdálkodási rendszerrel szemben támasztott társadalmi követelményeket összegező elvárási mátrix fogalmát. A rendszer méretezésének alapelve: kellő számú tervválto­zat mindegyikéhez meghatározzák a kielégítési mátrixot; az utóbbiakat rendre összehasonlítják az elvárási mátrixszal és optimális megoldásként az elvárási mátrixot legjobban megközelítő terv­­változatot fogadják el. A döntési eljárás során — különböző kompromisszumok árán — gyakran az elvárási mátrixot is módosítani kell. 10. Vízkészletgazdálkodási rendszerek méretezé­sének számszerűsített kritériumai A vízkészletgazdálkodási rendszerek tervezése­kor — az egyéb mérnöki számításokhoz hason­lóan — tényleges, illetve várható igénybevétele­ket hasonlítanak össze azok eleve előírt határér­tékeivel. Az igénybevételek (pl. vízkorlátozás, víz­minőségi elvárás megsértése) esetenként legcél­szerűbb értelmezése a vízkészletgazdálkodási ter­vezésben azonban még nem egységes és nem ki­forrott. Ezért a vizsgálat módszere egységes rendszerben számba veszi és matematikailag defi­niálja a használatos 'és bevezetésre ajánlható víz­­korlátozási mutatókat, amelyeket a vízkészlet —1 és a vízigény — időfüggvénytől függő ún. vízkor­látozási indikátorfüggvények várható értékeiként értelmez. A vízkorlátozási mutatók analógiájára bevezeti a vízminőségi elégtelenség (igénybevé­tel) mérőszámait. Az eddigi gyakorlati tapaszta­latok alapján értékeli az egyes igénybevételi mérőszámok célszerű alkalmazási körét és össze­foglalja tűrhető határértékeik meghatározásának elveit. Üj mélytengeri kikötő születik a Csendes-óceán partján A Távol-Kelet új kikötőjének he­lyéről a Tengerészeti útmutatóban ez áll: „Nahodka szomszédságában a Vrangel-öböl Távol-Kelet egyik leg­kedvezőbb és legmélyebb vizű ki­kötőhelye. Vlagyivosztok 65, Vön­­szan, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 327, Tokió 900, Naipong 2111, Calcutta 4665, San Francisco 4629, Sidney 5072 mérföld. Tyihooke­­anszkaja vasútállomás az öböltől 40 kilométerre fékszik.” Meglepő, hogy a Vrangel-öböl azo­nos szélességi fokon van Nizzával, Szocsival, Firenzével. Ez pedig azt jelenti, hogy az öböl és a kikötő egész évben hajózható. Az útmutatóban a Vrangel-öböl le­írása szerint az Amerika-öböl keleti partjának bemélyedése a Kamen­­szki-fok és a tőle nyolc mérföldre levő Petrovszkij-fok között. Az öböl északi és északkeleti partja magas. A keleti part fűvel benőtt széles völgyben folytatódik, ezen keresztül futnak az öbölbe ömlő patakok, a Hmilovka vagy Tahangou és a Clin-HÍREK ka. Az öböl déli partját lankás, a délnyugatit meredekebb partvidéki hegyek képezik. A hegyek lejtőit bo­zót és erdő borítja. A Vrangel-öböl a nagy változások korát éli, valószínű, hogy csak né­hány esztendő múlva, ha megnyílik minden hajó előtt az öböl bejárata, akkor jegyzik be az útmutatóba a változásokat. Talán így: „Az öbölben létesült a Szovjetunió legmélyebb vizű kikötője. Az öbölbe beállhatnak a százezer tonnásnál nagyobb víz­­kiszorítású hajók is. 69 kikötőhelye a legmodernebb gépekkel és auto­matikus berendezésekkel lesz felsze­relve. A kikötőhelyek mélysége 16 m. A kikötő teljes hossza 12 km. A kikötő mentén létesített vasúti pá­lyák összeköttetésben lesznek az or­szágos hálózattal.” Tilos a mák és a kender termesztése Nepálban A nepáli nemzetgyűlés törvényt szavazott meg, amely betiltja a ká­bítószergyártás alapjául szolgáló nö­vények, köztük a mák és az indiai kender termesztését. Mint ismeretes, az előbbiből az ópiumot, az utóbbi­ból pedig a hasist vonják ki. Az in­tézkedéseket egyrészt a kábítószerek ellen folyó nemzetközi mozgalom, másrészt az a felismerés tette szük­ségessé, hogy az országon belül is egyre nagyobb problémát okoz a fia­talok növekvő kábítószer fogyasz­tása. A Nobel-díjak anyagi háttere Az 1973. évi Nöbel-díjakat a No­bel Alapítvány egyenként 510 000 svéd koronában állapította meg. A tavalyi díjakkal szemben, mely 480 000 svéd korona volt, a 6%-os emelkedés a svéd korona értékcsök­kenésének kompenzálására szolgált. Fentiek szerint az Alapítvány 1973- ban a díjakra összesen 2,55 millió svéd koronát fordított. Az alapítvány évzáró adatai sze­rint annak vagyona 1972-ben 145 millió svéd koronára volt értékelve. Az Alapítvány hozadéka kamatok­kal együtt 5,47 millió svéd korona volt. Berényi 32

Next

/
Thumbnails
Contents