Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
A szervezettségi színvonal mérése A szervezettség fejlettségének szintjét — sajnos — nem lehet egyetlen összevont mutatóval mérni, jellemezni. A szervezés egyes területeire kiszámított részmutatók azonban a színvonalvizsgálatokhoz, összehasonlításokhoz hasznos segédeszközök. Ismeretesek olyan mutatók, amelyek — ágazati sajátosságtól függetlenül — alkalmazhatók a szervezés egyes területi fejlettségi színvonalának mérésére, értékelésére. Vannak olyan mutatók, amelyeket csak az adott ágazatnál lehet alkalmazni. A következőkben ezekből mutatunk be néhányat. A munkamegosztási koefficiens Kimutatható a munkások feladatainak specializáltsági foka, amit a munkamegosztás jellege feltételez. Számítása: ahol: Tszm a műszak szerinti összes munkaidő a vizsgált időszak alatt, Tv a nem főfolyamattal eltöltött — de szükséges — idő a vizsgált időszak alatt, Ti az összes olyan idő, amelyet nem a főfolyamattal töltenek. A munkakooperáció koefficiens A termelési főfolyamatban (pl.: betonozásnál a betonkeverő géptől a bedolgozásig) és a kiszolgáló folyamatban (pl.: adalékanyagszállítás, cementszállítás stb.) dolgozó munkások közötti kapcsolat megítélésére, az arányok helyes alkalmazására utal. Számítása: Kkt= 1 T x szmv ahol: Tpo az adott időszak folyamán rossz munkahelykiszolgálás miatt bekövetkező munkaidőveszteségek, Tszmv ugyanezen időszak alatt a munkahely összes munkaideje. A felszereltségi koefficiens A munkahely felszereltségi színvonalának meghatározására szolgál. E mutatót az adott munkahelyen speciális felszereltséggel végrehajtandó műveleteknek az összes, e munkahelyen teljesítendő műveletekhez való arányonként határozzák meg időegységben. Számítása: i = П i = 1 K-össz ~ TíT szmv ahol: О/.. . 0„ az olyan részműveletek ideje, amelyeket speciális felszerelés felhasználásával teljesítenek (pl. betonkeverés géppel), О az építéshelyen teljesítendő részműveletek összesen (pl. betonkeverés géppel és kézzel). Főépítésvezetőségek szervezési színvonalának koefficiense A munkahelyek általános helyzetét jellemző mutató. Számítása: jr RM — RMn ahol: RM azoknak az építésvezetőségeknek száma, ahol a helyzet kielégítő. A szervezés értékelt színvonala alapján szorzótényezővel figyelembe véve, RMn azoknak az építésvezetőségeknek — szorzótényezővel figyelembe vett száma, ahol a helyzet nem kielégítő (eltérnek a szervezési normától). Közvetlen és közvetett munkát végző dolgozók arányának koefficiense A koefficiens a munkahely-kiszolgálás színvonalára utal. Számítása: K„ 1 Csv Cs0 ahol: Csv a kisegítő munkafolyamatokban dolgozók száma, Cs0 a munkahely teljes munkáslétszáma. A berendezések időalapjának kihasználását jelző koefficiens Számítása: ahol: Т/ a berendezés tényleges munkaideje (pl. gépóra), TS2 a berendezés műszakidőalapja. Valamennyi mutatót a konkrét feltételektől függően kell számba venni az elemzésre kerülő terület sajátosságai szerint. Természetesen a felsoroltakon kívül még nagyon sokféle közelítés elképzelhető. A bemutatottak csak például szolgálnak, amelyeket módosítani, továbbfejleszteni kell a szervezet sajátosságai szerint. A tervezés mechanizmusa Az előkészítés szakaszában ki kell alakítani a tervezés mechanizmusát is. Meg kell határozni, hogy milyen munkamegosztásra és együttműködésre van szükség a tervezési program összeállítása során a különböző vállalati szervek között. A szervezési tervek kidolgozásának összefogása, koordinálása, a tervjavaslat döntésre való előkészítése a szervezéssel foglalkozó osztály feladata. Ha nincs külön e célra életre hívott osztály, vagy nincs olyan osztály, amelyik a napi — operatív — munkától függetlenítve e kérdésekkel is foglalkozik, akkor két megoldás ajánlható. 25
