Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-02-01 / 1. szám

2. kép. Vörös folyó árvízvédelmi töltésének építése (A szerző felvétele)

kát szeretettel fogadják, így közvetlen baráti légkört sikerült kialakítani. Nagyon érdeklődőek. A magyar név a HUNGA-RI — általában ismert. Nagyra értékelik azt a segítséget, amelyet tőlünk kapnak. A műszaki értelmiség zöme fiatal, 30 éven aluli. Sokan közülük Kelet-Európábán szerezték meg diplomájukat. Az idősebbek körében saját nyelvük mellett a francia, fiatalok körében az orosz és az angol nyelv a dominálóbb. Általában korszerűen tájékozottak, de gyakorlati tapasztalatuk speciális helyzetük miatt kevés.

Építkezéseik alig gépesítettek. Az építkezések fő anyaga a tégla. A vasbeton építményeket lehetőleg kerülik, mert vasanyagban szinte teljesen importra szorulnak. A kézi munka ellenére a kivitelezés minősége olykor nem megfelelő, mert kevés a szakmunkásuk. A munka intenzitása a szubtrópusi éghajlatnak megfelelően lassúbb a mienknél. Ennek oka nyilván a gyengébb fizikum is, hiszen egy vietnami férfi átlagos testsúlya 45 kg.

Műszaki előírásuk, szabványuk nagyon kevés van, csak néhány tervezőintézeti normatíva található. E témát most kezdik napirendre tűzni.

Vietnam a monszun éghajlat hatása alatt álló tengerparti ország. 150 000 km2 nagyságú területének egyhatodát síkságok foglalják el, ahol a termőterületek nagy része található. Gazdasági élete a hegyvidékek által közrefogott Tonkin-i medencében központosul, amely fiatal folyóvízi üledékkel kitöltött süllyedők, benne a Vörös folyó deltájával.

Az évi csapadék mennyisége az Annami-Kordillerák DK-i lejtőjén 3000 mm felett, míg az ország nagyobbik részén 1500— 2000 mm között alakul. Az évi csapadékmennyiség eloszlása igen egyenlőtlen, mert a nyári esős évszakban lehulló csapadék mennyisége az egész évi csapadék összegének 70— 80%-a, így a száraz évszakban télen kevés az eső és a mezőgazdasági termeléshez nem elég a természetes csapadék.

Az évi átlagos hőmérséklet 20—25 °C, amely egész éven át lehetővé teszi a földművelést. A hőmérsékleti maximumok a nyári monszunt megelőző időszakban, júliusban alakulnak ki (40,7 °C). A relatív páratartalom igen magas, az év legnagyobb részében 90—95%-os.

Az uralkodó szélirányok a monszun járásának megfelelően alakulnak. A száraz évszak első felében, október—január között az ÉK-i monszun az uralkodó.

Ez hűvös, viszonylag csapadékmentes időjárást biztosít. Február—április között az ÉK-i szélirányt a DK-i frontok szakítják meg, amelyek permetező, napi 5 mm körüli csapadékot váltanak ki. Áprilistól kezdődik a nedves nyári évszak, ebkor a DNY-i monszunok az uralkodók. Ezek forró, csapadékos jellegűek és júliusig tartanak. Augusztustól a DK-i monszunok az egyenlítő vidékéről tájfunok formájában érkeznek. Ebben az időszakban gyakori a napi 100—200 mm-t elérő csa-3. kép. Partbiztosítási munka a Vörös folyón (A szerző felvétele)

17