Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
N DlK — fot/i 1973. szeptember 18—23-ig az NDK-ban — Rónyai Rezső és Dankó Miklós kollégákkal — szakmai tapasztalatcserén vettem részt az OVH megbízásából. Az utazás fő célja a Bauakadémia által kifejlesztett műanyagcsőfektető gép megtekintése volt és tárgyalás a Magyarországon történő kipróbálás lehetőségeiről. A vendéglátók messzemenően figyelembe vették kéréseinket a program kialakításánál, sőt két olyan témában is tájékoztatást kaptunk, ami az előzetes megbeszéléseken nem szerepelt. Olyan új technológiákról van szó, amelyek magyar viszonyok között is előnyösen alkalmazhatók lennének. Alkalmazásuk munkaerőben, időben, pénzben megtakarítást jelent, illetve eddig megoldatlan problémákhoz ad kedvező megoldást. 1. Műanyagcsövek gépi fektetése Az építőipar és ezen belül a vízépítés fejlődése az elmúlt években egyre dinamikusabb lett. Az igényék azonban ennél a fejlődésnél is gyorsabban növekedtek és ezeket kielégíteni a régi módon már nem lehetett. A gépek olyan helyeken is tért hódítottak, ahol eddig elképzelhetetlen volt. Egy ilyen nehezen gépesíthetőnek vélt munkafolyamat a csőféktetés is, melyet az NDK- ban most megoldottak. A csőfektető egy ETZ 202-es típusú (1. ábra) szovjet árokásó-2. ábra 1. ábra géphez csatlakozik, mely 50 cm széles max. 1,8 m mély árok ásására alkalmas. Az árokásó gépen kisebb átalakítást kellett csak végezni, nevezetesen azt, hogy kiegészítő olajtartályt kellett felszerelni, a csőfektető hidraulikájának mozgathatósága érdekében. (2. ábra.) 3. ábra A csőfektető gép 2200—3400 mm^es nyomtáv között állítható, négy keréken mozgó láda. A láda függőleges oldalfalai védenek a munkaárok bedőlése ellen. (3. ábra.) Az előkészített tokos műanyag csövet (gumigyűrű a tokban, végek lekenése, összehúzási mélység bejelölése) 9
