Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
ösztönzők elérésére. Bizonyos helyzetben tanúsított olyan magatartás, amely a múltban a kívánt ösztönző eléréséhez vezetett, ebben a helyzetben gyakrabban ismétlődik, mint más magatartás. Az ember a környezetében szerzett tapasztalatok alapján kialakítja hipotéziseit, azon valószínűség mértékére vonatkozóan, hogy a munkában tanúsított magatartás bizonyos neme a kívánt ösztönzés eléréséhez vezet. A munkában tanúsított magatartásnak ez az irányadó eleme az eddigiekben nem kellően értékelt gyakorlati jelentőséggel bír az egyének munkájának szabályozásában. A vonatkozó munkaösztönzők puszta léte még nem jelenti a munkában tanúsított kívánt magatartás feltételeinek a kialakulását. Ezek az ösztönzők a dolgozók számára észrevehetetlenek lehetnek, és ezért nincs motivációs hatásuk. Elérhetők, nem munkaszerű magatartással, sőt az egész társadalom gazdasági céljaira ártalmas magatartással is. A nagy igyekezettel végzett munka A munkabért meghatározó feltételeket a dolgozók főleg az olyan külső tényezőkből látják, mint például a munkaszervezés színvonala, az elvégzett munka neme, a munkatársak igyekezete, az igazságos jutalmazás. Az a meggyőződés, hogy a dolgozó saját munkaerőfeszítése kisebb mértékben befolyásolja a keresetet, mint a külső tétényezők, kedvezőtlenül befolyásolja a munkavégzésben tanúsított szorgalmat. Ezáltal csökken a szorgalmas munka várható hatása a kívánt ösztönzőkre, s ennek folytán ritka is a szorgalmasan végzett munka. A munkabérezés olyan motivációs helyzetében, amelyben a külső tényezőket bérezési szempontból döntőnek tartják, a dolgozó e tényezőknek a munkabérre kedvező hatást gyakorló befolyásolására törekszik. Számos ilyen törekvés ártalmas. A bérezés szempontjából nem vonzó munkák elutasításához, a kiosztott munkáért fizetendő bér feltételeiről való alkudozáshoz, a kifejtett munkaerőfeszítés maximális béreredményéhez vezet, hatása a minőség és a gazdaságosság kárára kizárólag a termelés volumenére irányul. Ide tartozik az is, hogy csökken a munkaközben kifejtett erőfeszítés, hogy a jövőben kedvező kapcsolat alakuljon ki a ráfordított munka és a bér között. Az ilyen korrekcióra irányuló magatartás megnyilvánulhat nyílt vagy rejtett formában. Az emberek közötti kapcsolatok rosszabodása, a munkával való elégedettség csökkenése és az idegesség,az ilyen helyzet további kedvezőtlen következménye. Gyakran előfordul azonban, hogy a dolgozó átlagon felüli teljesítményt nyújt, amelyet a vezető ugyan megjegyez, de nem rendelkezik kellő hatáskörrel ahhoz, hogy azt megfelelően jutalmazzák anyagilag. Ennek azután az a következe ménye, hogy az igyekvő dolgozó összehasonlítja keresetét munkatársainak keresetével, csalódást érez, és annak az elvnek az alapján, hogy amilyen a fizetés, olyan a munka, az összehasonlított átlagosan bérezett dolgozó színvonalára csökkenti munkatelj esítményét. A munka akár erkölcsi, akár anyagi jutalmazása attól függően fokozza a dolgozóknak az igyekezettel végzett munkára való törekvését, hogy milyen gyakran és mennyire rendszeresen kerül sor az ilyen munka jutalmazására. Ha a szorgalom és a megfelelő jutalmazás nem jár rendszeresen együtt, az csökkenti a szorgalmasan végzett munka ismétlődésének valószínűségét. Dr. László Ferenc Tények röviden Ashabad (APN). A Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság gyapottermésének negyven százalékát a 900 kilométer hosszú Kara-kum-csatoma körzetében termesztik. (A csatorna első 400 kilométeres szakaszát 1959- ben nyitották meg.) (SOP) Növénymérgezés Szentes környékén A zöldségtermelő szentesi gazdaságokban 1971-ben a termés jó része tönkrement, az összes kár meghaladta a 20 millió forintot is. A vizsgálat bebizonyította, hogy a mérgezés okozója Dikonirt. A károsultak közül az Árpád és a Felszabadulás Tsz kártérítést követelt a Szentes és a Környéke Vízgazdálkodási Társulattól. A Társulat nem fizetett, arra hivatkozva, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatos védekezés és ellenőrzés azok dolga, akik felhasználják. HÍREK A fertőzött paprikatáblák közelében nagy kiterjedésű gyomirtó szerrel kezelt területek voltak. Ha nem mindig és nem mindenütt tartották be a vizek melletti permetezés szabályait, ha emiatt mérgezett víz került az öntözőesatornákba — a gazdaságok maguk követték el ‘a hibát. A mérgekkel azonban még ennél súlyosabban is lehet véteni, pl. a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz 326 kg Dikonirttal és 470 kg К—64 gyomirtó szerrel nem tudott elszámolni. Egy kg Dikonirt 60—70 000 m:! vizet tud úgy megfertőzni, hogy a vele öntözött növények súlyosan károsodnak. Az első fokú ítélet elutasította a téeszek követelését, mert a növényvédő szerek alkalmazásának szabályait a felhasználók kötelesek betartani. A vegyszer csak a gazdaságok mulasztása, vagy kezelési hiba révén kerülhetett az öntözővízbe, így a kárt maguknak kell viselni. A per figyelmeztet, hogy vizeinket nem elegendő a hagyományos eljárásokkal vizsgálni. A felismerésnek eddig máris eredménye van: mind a téeszek, mind pedig az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nagy gondot fordít az eset óta a vizek ellenőrzésére. Berényi Erőmű a fagy birodalmában Nagy hidrotechnikai gócpont építésébe kezdtek Magadánban, az örök fagy birodalmában. Ezen a vidéken nem ritka eset a 7 ballos földmozgás és télen a hőmérő gyakran mínusz 60 Celsius fok alá süllyed. A Kolima folyón épülő vízi erőmű lesz Észak birodalmában a legnagyobb ilyen létesítmény. Az építőmunka bonyolultsága, néha egyedülálló nehézségei és a jelentős költségek ellenére a hidrotechnikai komplexum öt év alatt kifizetődik. A rideg és csaknem ismeretlen vidék, — ahol az erőmű épül —, ásványi kincsekben gazdag. Az elektromos energia új ércbányáknak és lelőhelyeknek, városoknak és településeknek ad életet. A Kolimán ezenkívül még négy villamos erőművet építenek. (APN) 71
