Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
(4) A dolgozóknak is tisztán, kell látniok a különbséget az „egzisztenciális” és a „motiváló” bérezés között. (5) A magasabb teljesítményekkel kapcsolatban nyújtott pénzbeli jutalmazás hatásosabb, ha a teljesítmények mérhetők és összehasonlíthatók a követelményekkel. Bonyolult és komoly kérdés az alkotó munka motivációjára ható befolyások mechanizmusa. Itt meg kell határozni az „ösztönző” és a „motívum” fogalmai közötti különbséget. A két fogalom nem azonos, mégha szorosan kapcsolatosak is egymással. Az ösztönző objektív tény az ember környezetében, különösképpen az a munka külső körülményeinek megváltozása, amely az ember tudatában bizonyos változáshoz vezet (például munkabér feltételek módosulása, a társadalom erkölcsi ráhatása). Csak ezután változik az ösztönző motívummá. Ez a változás azonban nem megy végbe automatikusan, mivel az adott személy adottságain, élettapasztalatain, világnézetén és szükségletein át érvényesíti hatását. Az ösztönzők, amelyek anyagiak és eszmeiek lehetnek, azáltal válnak hatékonnyá, hogy mélyebben hatják át az ember gondolatait és élményeit, miáltal az ember számára vonzóvá válnak. Ezzel a cselekvés indítékává lesznek, vagyis valamely munka végzéséhez vezető motívumokká alakulnak át. Amennyiben az embernek a munka egyes fajtáihoz való viszonyát kell jellemezni, fontos annak megállapítása, milyen ösztönzőkre reagál legerősebben, úgy hogy azok számára cselekvési motívumokká válnak. Az emberi reakciók tanulmányozásával emellett nemcsak arról van szó, hogy a visszhang milyen intenzív egy adott időpontban, hanem hogy milyen egyben a visszhang hatásának időtartama és stabilitása. Ezen túlmenően a motivációkutatásnak figyelembe kell vennie az egész pszichikai összefüggést, amelyben az ember ösztönzők adott fajtájára érzékennyé válik. így például az anyagi ösztönzőkre való érzékenység nem azonos minden körülmények között; nagy a különbség, ha egyfelől az olyan embert vizsgáljuk, aki jelleménél fogva az anyagi ösztönzésre általában érzékeny, és az olyan embert, aki erre ideiglenesen van beállítva, például családi okokból. Ez azt jelenti, hogy a kutatás nem szorítkozhat csak annak megállapítására, hogy az emberi jellemek egyes típusai az egyes ösztönzőkre miként reagálnak, hanem figyelembe kell vennie a mélyebb pszichológiai összefüggéseket is. Sok tapasztalat arról tanúskodik, hogy az alkotó tevékenységnek bonyolult motivációs háttere van. Az anyagi és eszmeien erkölcsi motívumok, a munka és a munka szakmai oldala iránti érdeklődés, az elismerés elnyerésére való törekvés és az önmegelégedettség stb. egymással összefonódnak. Gyakorlati és elméleti célokból azonban fontos annak megállapítása, mely motívumoknak van a komplex motiváció keretében döntő jelentőségük. Erkölcsi ösztönzők jelentősége A gazdasági ösztönzők általában mindaddig a munkateljesítmény forrásai, amíg nem biztosítottak a dolgozók életszükségletei. A gazdasági ösztönzés főleg olyan esetekben veszti el a hatását, amikor a dolgozó már eléri az úgynevezett alapvető létminimumot. E létminimum határának meghatározása azonban nem egyértelmű, mivel ez az egyén általános életstílusától, s annak a környezetnek az általános életszínvonalától függ, amelyben az egyén él. Igaz, hogy a munka semmi esetre sem képezi csupán a pénzért való hajszát, az ember a munka révén különféle társadalmi elismerést vár. A mi feltételeink között a munka során tanúsított magatartás ösztönzésének komoly problémája az, hogy sok gazdasági vezető nem veszi figyelembe a munkamotiváció összességét és bonyolultságát, és kialakítását többnyire az anyagi ösztönzők egyszerű felhasználására csökkenti, bár dolgozóink esetében az erkölcsi ösztönzés nemcsak szükséges, hanem fokozottabb munkateljesítményre is késztet Az a gyakran hangoztatott tétel, hogy az embert csupán a kereset készteti munkára, csökkenti a munkaösztönzés struktúráját. A kereset párhuzamosan gyakorol hatást az anyagi ösztönzők mellett, vagy az erkölcsi jellegű további ösztönzőkkel összefüggésben. Gyakran az elismerő szó, a munkakollektívában elhangzott nem formális jellegű dicséret, az olyan munka végzésének a lehetősége, amelyhez a dolgozót személyes kapcsolat fűzi, vagy a vállalat vezetésében és igazgatásában való részvétel lehetősége, szintén a munkateljesítmény . f okozásához vezethet. Így például a nem anyagi jellegű jutalom, a vezető dicsérete, a nyilvános dicséret stb. a következő hatást gyakorolta azon kollektíva tagjaira, amelyben a közvéleménykutatást elvégezték: a megkérdezettek 47,0 százaléka a jelenlegi teljesítményszintet kívánja fenntartani, 39 százaléka úgy nyilatkozott, hogy fokozni kívánja munkateljesítményét, míg 14 százaléka kijelentette, hogy neki ez mindegy, mivel valakit mindig „ki kell emelni”. A munkában tanúsított magatartás irányadó eleme i Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők azonban a munkamotiváció csak egyik elemét, az energetizáló elemét képezik. Az ösztönzők és az általuk aktualizált emberi szükségletek elérésükre mozgósítják a pszichikai és fiziológiai energiát. Ez az energia, bár minden egyes dolgozó szükségletei váltják ki, csupán potenciális. A motiváció irányadó elemétől függ, hogy megvalósul-e és milyen irányban. Ez abban rejlik, ahogy az ember talál-e lehetőséget környezetében aktuális ösztönzőinek kielégítésére és milyen magatartást tart helyesnek ezeknek a kielégítésére. Az ember a környezetében való interakció folyamán megtanulja, hogy milyen magatartás felel meg a kívánt 70
