Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
A mozabiták szaharai oázistelepüléseinek fővárosa, Ghardaia nagy vízigényű, tartós fogyasztók ellátását erre a vízfajtára alapozni. Már többször említettük az algériai vízgazdálkodás feladatairól szólva a tározás fontosságát. A víz természetes körforgásába beavatkozva, a bővizű időszakok készletét tárolva tudjuk általában a folyamatos vízellátást igénylő fogyasztók szükségleteit kielégíteni. Algériában azonban még egy jelentős szerep jut a tározóknak. A folyók árvizeinek jellege alapvetően különbözik a magyarországi folyók vízjárásától. Néhány ezer négyzetkilométeres vízgyűjtőkről is tízezer m3/sec vízhozamcsúcsot meghaladó, tehát dunai méretű árvízi hozam zúdul le a viszonylag keskeny völgyekre és a hegylábnál elterülő síkságra. Ezeknek az árvízi csúcsoknak az időtartama azonban rövid, csupán néhány óra. Ilyen típusú árvizek ellen nem racionális az amúgyis kis kiterjedésű völgyek és síkságok árvédelmi töltéssel történő Dégen elvtárs megtekinti a nomád sátorban rendezett népművészeti kiállítást Ghardaiaban mentesítése, hiszen ezek a nagy beruházást igénylő létesítmények az évek során csak órákra, esetleg napokra lennének igénybe véve. A rövid árhullámok viszont hatékonnyá teszik az árvízi tározó üzemét. A néhány órás árhullám esetében ugyanis viszonylag kis tározótérfogat is teljesen mentesíteni tudja a völgyeket és síkságokat az elöntéstől. Ez magyarázza tehát a tározók fokozott jelentőségét Algériában. Az országban a jelentősebb tározók száma mintegy 20 és jelenleg is több tározó épül. Megtekintettük a Sidi-Mohamed Ben Aouda tározó építését. A földgát Algéria legnagyobb folyójának a Chélifnek egyik mellékfolyóját, a Mina vízfolyást zárja el. Építését most kezdték meg, befejezését 1977-re tervezik. A vízgyűjtő terület 5125 km2, a tározó térfogata 235 millió m3 lesz. A vízfolyás éves vízszállítása 80—260 millió m3, a tározó a 400 mm átlagos évi csapadékmennyiség mintegy 7%-át gyűjti össze. A vízjárás rendkívül szélsőséges. Míg az átlagos vízhozam 5 m3/sec-ra tehető, a 10 ezer éves valószínűségű maximális vízhozam 6200 m3/sec. Az előzetes hidrológiai megfigyelések szerint nagy hordalékmennyiséggel számolnak, (5 kg/m3). Az árvízi túlfolyó kapacitását 4800 m3/sec-ra tervezték. Az ezt meghaladó árvízi hozamot a tározóban visszatartják. A gát építéséhez szükséges földanyagot (a magba agyagot és márgát, a támasztó testbe konglomerátot és lejtőtörmeléket) a helyszínen termelik ki. A tározó méreteire jellemző, hogy a beépített földtömeg mennyisége mintegy 5 millió m:i, a beton mennyisége 150 000 m3. A tározótó felülete pedig 13 km2 lesz. A 890 m hosszú, 64 m magas gát vízzárását az alapozási sík alatt 40 m mély, injektált vízzáró függönnyel biztosítják. A tárolt vizet elsősorban öntözésre kívánják hasznosítani, mintegy 20 000 ha terület öntözését tervezik. A tározó, mint említettük, árvédelmi célokat is szolgál, és a víz egy részét Mostaganem városnak vízellátására fogják felhasználni. Alkalmunk volt a mostaganemi papírgyár vízellátására épülő felszíni víztisztító mű építési munkáit is megtekinteni. A korszerű technológiával tervezett rendszer a Chélif folyóból kapja a nyers vizet amelyet tisztítás után az onnan 24 km-re levő papírgyárba továbbítanak zárt csővezetéken. Algéria egyik legnagyobb vízügyi létesítményét, a Djorf Torba tározót már részben feltöltött állapotban láthattuk. A tározó a Szahara-Atlasz nyugati térségében, annak déli lejtőjén, a Guir folyó vizét duzzasztja vissza. A vízgyűjtő terület nagysága mintegy 22 000 km2. Jelentős része, felső szakasza Marokkóba nyúlik át. A vízfolyás 50 éves 44
