Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-02-01 / 1. szám
A bratszki területi-termelési központ az Angara és az Ilim középső medencéjében, és az irkutszki terület központi részén terül el. Az ősi Bratszk faluban 20 évvel ezelőtt alig kétezer ember élt, ma 200 ezer lakosú modern város, Kelet-Szibéria egyik legjelentősebb ipari központja. A városban 36 iskola, mintegy 100 bölcsőde és óvoda működik, 12 klub és művelődési ház, 3 zeneiskola, 5 nagy mozi várja a látogatókat. Az Irkutszki Műszaki Főiskola filiálét nyitott, egészségügyi, zenei és pedagógiai szakközépiskola és főiskola működik. A nagy iparvidék másik városa — Zseleznovodszk — a vasipar központja. Az itt épült ércdúsító már elérte a tervezett kapacitást és évente több mint 6 millió tonna dúsított ércet ad. És itt van Uszty-Ilám, a ma még kisváros, de közelében hamarosan elkészül a vízierőmű. A vidék termelőerőinek fejlődését itt az erdők, a folyók és az ásványi kincsek határozzák meg. A Lenin életében kidolgozott villamosítási terv, a GOELRO valóban látnoki szavakat tartalmaz: „...kétségtelen, hogy az Angara és környéke a jövőben nagy szerepet játszik majd Szibériában.” És most elérkezett ez az idő. A bratszki erőmű felépítésével új lap nyílt a szibériai természeti kincsek kiaknázásában, a termelőerők fejlesztésében. Megkapó látvány a vízienergetikai létesítmény 126 méter magas zárógátja, amely megfékezi az Angara rohanó vizét. Az erőmű testébe körülbelül 5 millió m3 betont építettek be, a gépteremben levő 18 turbina összesen 4,1 millió kW kapacitást biztosít. A bratszki erőmű első turbinája 1961-ben adott áramot. Az elmúlt tíz év alatt a népgazdaság körülbelül 160 milliárd kWóra olcsó villamosenergiát kapott innen, s a beruházás régen megtérült. Ez az erőmű azonban a hatalmas folyam energetikai potenciáljának csak egy részét köti le, a többit a másik óriás, az uszty-ilimi erőmű köti majd le. Ennek turbinái ebben a tervidőszakban kezdik az áramszolgáltatást és így tovább bővül Kelet-Szibéria energetikai bázisa. Az új erőművön is a bratszki energetikai építővállalat dolgozik. A Tolsztoj-foknál már elzárták a folyó medrét. Itt épül fel a 4 millió 320 ezer kW-os erőmű, amely évente 22 milliárd kWóra energiát ad. Az építést a legkorszerűbb ipari módszerekkel végzik, olyan nagy teljesítményű gépekkel, amelyek a bratszki erőmű építésénél még nem álltak rendelkezésre. Ez az oka annak, hogy Uszty-Ilimben sokkal magasabb a munka termelékenysége és jóval alacsonyabb az önköltség. Elöljáróban a bratszki területi-termelési központról beszéltünk, amely egy sor nagy ipari objektumot egyesít. Ezek közé tartozik a bratszki Alumíniumipari Kombinát, amelynek tucatnyi hatalmas épülete egy egész ipari város benyomását kelti. A szibériai alumíniumkombinátok (az irkutszki és a krasznojarszkival együtt) a legfiatalabb iparágat képviselik, kapacitásuk azonban már ma versenyre kel sok hasonló szovjet gyáréval, a jövőben pedig tovább növekszenek. A bratszki alumíniumipari kombinát az előírtnál korábban el fogja érni tervezett kapacitását és a jelenlegi tervidőszakban teljesen elkészül. Az előző ötéves terv egyik legnagyobb beruházása a Bratszki Faipari Kombinát volt, amelynek első egységeiben 1966-ban kezdődött meg a termelés, majd munkához látott a cellulózgyár, amely a kord alapanyagát készíti. Azóta több mint 10 millió m3 fát dolgoztak fel, s egy sor olyan cikket készítenek, amelyek nélkül elképzelhetetlen volna az autóipar, a gépgyártás és egy sor más ágazat fejlesztése. Amikor teljesen elkészül a faipari kombinát, évente 6500 ezer m3 fát dolgoz majd fel. A kombináthoz két hőerőmű, folyami kikötő és tucatnyi gyár, üzem tartozik. Tavaly indult a fűrészüzem, amely évente 300 ezer m3 fűrészelt árut ad és a gyantakivonó üzem, és megkezdte már a termelést a hatalmas farostlemezgyár első részlege. E hatalmas üzemek teljes átadása, két nagy cellulózgyár és más üzemegységek teljes kapacitása munkábaállása után ez lesz a világ legnagyobb fafeldolgozó vállalata, amely anyagveszteség nélkül dolgozik. És mi vár Zseleznovodszkra? A geológusok az Ilim folyóba ömlő Korsunyika folyócska mentén gazdag vasérclelő helyeket fedeztek fel. A Zseleznyij hegy lábánál a bratszki építők készítették el az ércdúsítót. Hét évvel ezelőtt indították útnak innen az első dúsított érccel megrakott szerelvényt. Ma évente 12 millió tonna vasércet hoznak felszínre, a dúsított érc pedig a nyugatszibériai kohókba kerül. Uszty-Ilim közelében azóta újabb vasérclelő helyeket tártak fel, s ezekre épül majd a jövőben a rudnogorszki és a nyejudini dúsító. Ebben a körzetben azonban más ásványi kincsek is vannak, kitűnő minőségű építőipari alapanyagot, anyagot, homokot, diabázt és követ bányásznak. A területi-ipari központ jól kiépített közlekedési hálózatot igényel. A legtöbb terméket most a Tajset—Léna vasútvonalon szállítják, de épül a 220 km-es Hrebtovaja —Uszty-Ilim közötti szakasz is. Ebben a körzetben halad át a Tulun—Bratszk—Oszetrovo és a bratszk—usztyilimi autóút. A folyami közlekedés elsősorban a faipari kombinátot, és az erdőgazdaságokat szolgálja ki. A kilencedik ötéves tervben tovább javul a közlekedés: megnövelik a Tajset—Léna vasútvonal áteresztőképességét és felújítják az aútóutakat. Ebben a körzetben azonban nemcsak a nehézipar fejlődik. Bratszkban a tervek szerint bútor- és ruhagyár, autójavító és több élelmiszeripari vállalat is létesül. A jelenlegi tervidőszakban Bratszkban egy nagy fűtőberendezéseket készítő gyár is épül. Az Állami Tervbizottság termelőerőkkel foglalkozó tanácsa már kidolgozta a távlati fejlesztési terveket, amelyek egyebek között papírgyári berendezéseket gyártó vállalat és egy sor más ipari létesítmény építésével számolnak. Uszty-Ilimben húsipari kombinát épül, az egész területen növelik a hőerőművek kapacitását. A nagy energetikai bázis, a hatalmas víztartalékok lehetővé teszik, hogy később energiaigényes színesfémkohászati és vegyipari objektumok is létesüljenek. A. Sztroganov (APN) 39
