Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-02-01 / 1. szám
(1973 jelentősebb vízügyi évfordulóiból) 360 éve — 1613-ban foglalkozott a magyar törvényhozás: II. Mátyás 1613. évi III. dekrétumának XXVII. t. c.-e — első ízben a Tisza árvizeivel és a Tisza-völgyi területek, illetve megyék ármentesítési-árvédelmi feladataival. (Kelt Bécsben 1613. ápr. 25-én.) 280 évvel ezelőttről — 1693/94-ből maradtak fenn A. F. Marsiglitől, a hazánk területén működő kiváló olasz hadmérnök-térképésztől a legrégibb ismert dunai (budai) mederszelvények és vízállásfeljegyzések. 250 éve — 1723-ban a törvényhozás ismételten foglalkozott a vízi utak biztosításának és fejlesztésének kérdéseivel: III. Károly 1723. évi II. dekrétuma (kelt Bécsben, 1723. június 19-én) a XV. t. с.-ben a Garam hajózhatóságáról intézkedett, a CXXII. t. c. pedig a Helytartótanácsot utasította a folyók hajózhatóságának biztosítását és hajózócsatornák építését célzó tervek előkészítésére. 225 éve — 1748. márc. 19-én született Kiss József a XVIII. sz. egyik legjelentősebb magyar mérnöke, bácsi kamarai kerületi igazgató, első hajózó csatornánk a Ferenc-csatorna tervezője és építtetője. 200 éves a modern központi állami vízügyi igazgatás: az egész Duna hajózási felügyeletével megbízott Walcher József, későbbi hajózási igazgató 1773. évi kinevezésével kezdődött meg a hazai központi vízügyi igazgatás szervezetének kiépítése. 200 éve — 1773-ban készültek az első jelentősebb Dunaszabályozási tervek: Böhm (később: Cseh) Ferenc tervei a Baja—bátai szakasz rendezésére — ’Sigray Károly vízszabályozási kir. biztos utasítására. 175 éve — 1798. nov. 18-án született Keczkés Károly, a reformkor egyik kiváló mérnöke: Vásárhelyi Pál helyettese és utóda — hajózási igazgató és a Tiszavölgyi Társulat ig. mérnöke. 150 éve — 1823-ban készült el az első nagy magyar vízrajzi térképezés munkája: a Körös-völgy felmérése — Huszár Mátyás vezetésével — Vay Miklós kir. biztossága alatt. Ennek alapján kezdődött meg a Körösök szabályozása. (Az évfordulóról a VIZDOK „Vízügyi történeti füzetek” c. kiadványsorozatában külön számmal emlékezik meg.) (Bendefy L.: A Körösvölgy vízrajzi térképezése.) (Előkészületben.) (A zárójelentés kelte 1823. jún. 28.) 150 éve — 1823-ban, okt. 7-én kezdődött Huszár Mátyás vezetésével és a Körös-felmérés tapasztalatai s az ott kidolgozott módszerek alapján, a magyar vízügyi szolgálat egyik legnagyobb vállalkozása: a „Dunamappáció” munkája. Az évfordulóról a VIZDOK „Vízügyi történeti füzetek” c. Kiadványsorozatában külön számmal emlékezik meg. (Bendefy L.: A Duna magyarországi szakaszának felmérése.) (Előkészületben.) 140 éve — 1833. jún. 26-án kapott megbízást Széchenyi István, mint kir. biztos az Al-Duna szabályozására. A munka műszaki vezetésére Vásárhelyi Pált nevezték ki. (L. Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása. Bp. VIZDOK, 1972. Vízügyi történeti füzetek. 5. sz.) 125 éve — 1848. április 7-én a független magyar minisztérium megalakulásakor új szervezetet kapott a korábbi Helytartótanács alá tartozó vízügyi és műszaki igazgatás. A vízügyi feladatok ellátása a reformkor vízügyi politikájának kialakítója Széchenyi István vezetésével működő Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került. A vízügyi igazgatás új szervezetét részben a korábbi Vízügyi és Építészeti Főigazgatóság személyzetének átvételével és szervezetének átalakításával építették ki. — Ugyanekkor az 1848:XXX. t. c. 2 millió forintot biztosított a vízszabályozásokra. 125 éve — 1848. március 7-én, Budán született Zsigmondy Béla mélyépítő mérnök és artézi kútfúró — nagybátyja Zs. Vilmos, az artézikútfúrás úttörője, tanítványa és munkásságának folytatója. 100 éve — 1873. febr. 26-án, Kolozsváron született ’Sigmond Elek, „a talajtan magyar klasszikusa”, a szikjavítás és a szikesek vízgazdálkodással való hasznosításának úttörője. 100 éve — 1872—1873-ban jött létre, az addig közigazgatásilag különálló Buda, Óbuda és Pest egyesítésével — Budapest főváros. Az egyesítés — a város általános fejlődésének meggyorsításához hasonlóan — nagy lendületet adott a korszerű városrendezést szolgáló vízépítési munkálatoknak: a fővárosi Duna-szakasz szabályozásának, a rakpartok kiépítésének, valamint a közművesítés — a vízellátás és csatornázás — fejlesztésének is. 100 éve — 1873-ban dolgozta ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a főváros — Buda és Pest — csatornázásának programját, a hozzá készített terv-vázlattal együtt. (Ez a program és Lechner Lajos pályázata szolgált a későbbi tervezések alapjául.) 100 éve — 1873-ban alakult meg a Rába szabályozása és a vele „vízművileg” összefüggő területek vízrendezése érdekében a Rábaszabályozó Társulat. 36
