Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-02-01 / 1. szám
az épülő 42-es út felújításánál kikerülő földből. Ez nem jelent külön költségtöbbletet, inkább előrelátást és munkaszervezést. A fürdő és környezetének rendezését pedig azzal a módszerrel oldjuk meg, hogy a fürdő területén belül tófelületeket alakítottunk ki, hogy a tóból kikerülő földdel a közvetlen területet telkesítsük, feltöltsük. Így nyerünk legolcsóbban földet. Ugyanakkor a kialakuló mintegy 3 hektáros tófelület a fürdő területén belül csónakázási lehetőséget teremt és kedvezően alakítja a mikroklímát. A telkesített területen egy sor kétszintes üdülő építését javasoljuk és ezzel a környezetbe illő, szociális célú épületek építési feltételeit teremtjük meg (ezzel is segítjük a városias kép kialakulását). A 15 hektár területen a fürdő hosszú távon fejleszthető. Több éves probléma a 42-es út mentén egy camping létesítése. Ennek feltételei is megteremthetők a fürdő területén. Nem szükséges hangsúlyozni a fürdő és camping közelségének előnyét és azt, hogy ez a városon belül biztosítható, zöld környezetben. A fürdővel szemben (a 42-es műút mellett) levő hajdani kubikgödrök helyét is süllyesztett parkszerűen köztérként hasznosítjuk. A komplex vízgazdálkodás és tereprendezés eredményeként — a 4-es műút és a vasút között, az ún. makkodi területen — 600 családi ház építésére alkalmas terület alakítható ki ezzel elősegíthetnénk a kis jövedelmű emberek lakásépítését, mert csökkennének a magas telekárak. A Makkod-csatorna, 4-es műút és a vasút között levő területet (amely nagyüzemi mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas) zártkert szerűen — ahogyan itt nevezik, hobbykertnek — javasoljuk parcellázni (38 hektár). Ezzel növekszik a község körüli zöld felület és kielégíthető a kiskertek iránt ma már természetesen jelentkező igény is. A csatorna mentén a helyszínrajzi elhelyezés szerint — olyan mélyebb terület van, ahol három kisebb napi víztározót tervezünk. (T = 9,0 ha.) Ezzel ismét vízfelületet kap a száraz klímájú alföldi község. A vízfelületek, amelyek elsősorban napi öntözővíztározást szolgálnak, sporthorgászati célra is alkalmasak és egyben kellemes foltjai lesznek a területnek. A napi tározó segítségével öntözővíz biztosítható (társulati formában) mind a hobby-kertek, mind a kertes családi házak és a kialakítandó zöldfelület öntözésére is úgy, hogy nem terhelik a városi vízhálózatot. Egyben a tavakból a közeli iparterület részére ipari víz is biztosítható. Az iparosodó községben az ipartelepítés területi feltételei is kedvezőtlenek vízrendezés és tereprendezés hiányában. Erről egyetlen kép is önmagáért beszél (9. sz. kép), amely a tervezett ruhagyár helyét mutatja. Sajnos, ilyen ipari terület iránt nem nagy a vonzódás és talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ipar telepítése a tervezettnél kedvezőtlenebbül halad. A vízrendezési és tereprendezési munkák viszont egyben kedvezőbb lehetőséget teremtenek iparterület kialakítására is. A munkálatok vízgazdálkodás és környezettervezés összességében sok vonatkozásban új lehetőséget teremtenek, mert alapjaiban változtatják meg a környezetet. Olyan környezetgazdagító tényezők teremtődnek, mint az erdő és a víz. összegezve elmondhatjuk, hogy a magasabb szintű komplex vízrendezés és környezettervezés eredményeként: a) Kizárjuk a külterület káros vizeit. b) Szabályozhatóbbá válik a belterületi csapadékvíz elvezetése, ezért csökkennek a belsőségi vízkárok. c) Házépítésre alkalmas területek szabadulnak fel, összességében mintegy 1200 házhely nagyságrendben. d) Növekszik a közterület (17 haral). e) Kedvezőbb iparterületekel biztosít. f) Megteremtődik a fürdő fejlesztésének feltétele. g) Kellemes környezetben helyezhető el a camping. h) A tározható vízmennyiség a kertöntözés napi vízigényén túlmenően ipari vizet is biztosít. i) A tófelületek (25 ha) sporthorgászati lehetőséget is teremtenek és egyben javítják a mikroklímát. j) Megteremtjük a feltételét 150 ha fásításának. k) A vízfelületek és a nagy zöldfelületek együtt kedvezően alakítják a mezoklímát is. Felszámoljuk a belsőség és község környezetének múlt századra emlékeztető maradványait (nádasait) és olyan új helyzetet, megváltozott környezetet teremtünk, ahol már majd foglalkozni lehet a környezet védelmével. Néhány év szívós munkája eredményeként pedig kialakulhat a várossá nyilvánítás feltétele. BERETTYÓÉTJFALU esetében jellegzetes, hogy a vízügyi beavatkozás itt árvizes jellegű volt. Kedvezően befolyásoltuk a jeges árvíz levonulását, közép- és kisvízi szabályozást végeztünk. Hozzákapcsolódóan több mint 600 lakás építésére alkalmas házhely került kialakításra. — о — A települések bemutatásánál nem törekedhettem teljességre, sőt szűkítettem a műszaki megoldások ismertetését. A tervezések folyamatban vannak. Többet az érintett tanácsi szervek megvitattak, elfogadtak, többségükben a munka még ez évben megkezdődik. Néhány gondolatban utalnék még a költségkihatásokra is. Napjainkban hajlamosak vagyunk minden felvetésre úgy reagálni: honnan van, vagy honnan lesz ehhez ennyi, vagy annyi pénz. Gyakorlati tapasztalatok alapján úgy látom, hogy az ilyen jellegű munkáknál nem a nagy beruházási költség a meghatározó. Inkább többirányú munkának az összehangolása, a céltudatos előrelátás és az egyes feladatok helyes rangsorolása a fontosabb. Felismerése és megkezdése annak, ami nem költségigényes, de megvalósítása időben előrehozandó (mint pl. a fásítás, mert a biológiai beérés több évet igényel). Részünkről legtöbbet tehetünk azzal, ha vízgazdálkodási szemléletünket tovább bővítjük, formáljuk és merészen kilépünk a kisajátítási határon túlra is, és a vízgazdálkodást a természeti környezetre gyakorolt hatásával összefüggésben vizsgáljuk együtt a városrendezőkkel, az erdészekkel — mindenkivel, aki e munkába bevonható — de a legilletékesebbekkel, a helyi tanácsokkal és az érintett lakossággal is. El kell érni, hogy a lakosság védje elsősorban környezetét, hiszen ezzel önmagát, jövendő nemzedékét védi. Ez esetben kihasználhatjuk a „társadalmi munka” előnyeit, amelyre készek az emberek, ha ismerik a célt és tapasztalják, hogy ez a munka őértük van. A nem mindenre kiterjedő, inkább tapasztalati alapokon nyugvó ismertetés részünkről első lépés, de valahol el kell kezdeni a munkát. Ügy vélem, az elkövetkező idők bizonyítják majd úttörő munkánk hasznosságát és egyben megmutatják, hogyan segítsük a vízgazdálkodás bővülő lehetőségeivel környezettervezésünket, illetve környezetvédelmünket. Papp Ferenc vízügyi igazgató 26
