Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATAL FOLYÓIRATA 1973. NOVEMRER —DECEMRER шашшшявшшшняашшшятяшвт Napirenden: az öntözés értékelése Breinich Miklósnak, az OVH első elnökhelyettesének sajtótájékoztatója Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese október 30-án sajtótájékoztatót tartott az OVH székházéban az öntözés időszerű kérdéseiről, az 1973. évi eredményekről és a további feladatokról. A tájékoztatón megjelentek: Kovács Imre a MÉM főosztályvezetője, Fehér Gyula a MÉM tájékoztatási főosztályának vezetője, az országos sajtó, a rádió, az MTI képviselői és az OVH illetékes szakemberei. Breinich Miklós elnökhelyettes tájékoztatójából közöljük a következő összefoglalót: 1973Jban hazánkban összesen 325 ezer ha területet öntözték, tehát a 425 ezer ha öntözésre berendezett terület 76%-ában folytattak öntözéses gazdálkodást. Ez az eredmény jónak mondható. Ennél nagyobb területet a felszabadulás óta csak 1968-ban öntöztek. (Az elmúlt évben 268 ezer ha-t tett ki az öntözött terület.) Figyelembe kell venni az összehasonlításnál, hogy ez évben az öntözés felfutása szempontjából igen fontos június hónapban az Alföld nagy részén és a Dunántúlon az átlagot közel 40—50%-kal meghaladó csapadék hullott, ami az öntözési lehetőségeket érzékenyen érintette, ugyanakkor 1968 júniusa kifejezetten száraz volt. TELJES KAPACITÁSKIHASZNÁLÁS: BÉKÉS ÉS HAJDŰ MEGYÉBEN A számok azt mutatják, hogy Békés és Hajdú megyékben a rendelkezésre álló teljes öntözőkapacitást hasznosították — amire korábban még sohasem volt példa —, de jó eredményeket értek el Szolnok megyében, a Nyírségben és a dunántúli területeken is. Egyedül Baranya és Csongrád megyékben, ahol a csapadék jóval meghaladta az országos átlagot volt 50%-os a kihasználás. Az 1973. évi öntözési idényt az jellemezte, hogy az öntözővíz-szolgáltatás igen korán megindult. Néhány gazdaság már márciusban is öntözött. Április végéig az öntözésbe bevont terület 50 ezer ha volt, jóval több, mint korábban bármikor. Ennek az ún. „idényen kívüli” öntözésnek igen nagy a jelentősége. Ilyenkor jórészt gabonát, gyepet és pillangós növényeket öntöznek kitűnő eredménnyel. Májusban a kezdeti lendület kissé alábbhagyott és a nagy csapadékhiány ellenére az öntözött terület csak 20%-kal emelkedett. Ugyanilyen arányú volt viszont a növekedés a csapadékos júniusban is. Július hónapban a terület mindössze 10%-kal emelkedett, bár a mezőgazdasági vegetáció vízigénye ebben a hónapban a legnagyobb. Az aratási időszak munkaerőigénye kétségkívül kihatott az öntözési ütemre. Augusztustól—októberig a folyamatos szárazság ellenére is csak viszonylag kis mértékben növekedett az öntözött terület, amit részben indokol az öntözhető kultúrák csökkenése, illetve a folyamatos betakarítás. A terület elsősorban a másodvetések öntözésével, valamint a kelesztő és tározó öntözések alkalmazásával növekedett. Arra sem volt még példa a korábbi években, hogy októberben kössenek új szerződéseket az üzemek a vízszolgáltatásra. Október második dekádjában például 5 ezer hektárral nőtt az öntözött terület. 201
