Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-02-01 / 1. szám
HAJDŰBÖSZÖRMÉNY 1967, 1970) a fák kipusztultak és kezdődhetett minden élőiről. Ezért van az, hogy míg az ország más területein előtérbe kerül a meglevő természeti szépségekben gazdag környezetnek a védelme, «ügy működési területünkön sorrendben elsőbbséget kell biztosítani a környezettervezésnek, a jelenleginél kellemesebb környezet kialakításának, majd ezt követően a környezetvédelemnek. Tehát területünkön sajátos igényei és lehetőségei vannak a vízgazdálkodáshoz kapcsolható, és általa kialakítható környezettervezésnek. (Minden indokolás helyett a 3. sz. kép magáért beszél.) A települések leromlott környezetének bemutatásánál a negatív jelenségeket említettem. A határozott megállapításokért előre elnézést kérek és hangsúlyozom, hogy a hiányosságokat semmiképpen sem lehet a mai vezetés számlájára írni, hiszen a kialakult helyzet évtizedek, vagy évszázadok folyamata és átfogó megoldásra napjainkig nem gondolhattunk. Pesszimizmusra viszont semmi okunk, hiszünk leromlott környezetünk megváltoztatásában, — a természeti szegénység ellenére is vannak lehetőségeink — a tervszerű vízimunkákkal és a kapcsolódó tevékenységgel (fásítás, füvesítés, parkosítás, stb) megváltoztathatjuk a környezetet, sőt bizonyos területeket még építésre is alkalmassá tehetünk. Ha úgy tekintjük, hogy jelen tervidőszakban a lakásgondok megoldásának egyik módja a kertes, családiház-építés — és egy-egy településben gyakran 5—600 építésre alkalmas házhely kialakítása is lehetséges — ez az eredmény önmagában is figyelemre méltó. Az okszerű vízgazdálkodással építésbe vonható terület legjellemzőbb példája ismét a debreceni Tócó-völgy, ahol vízrendezéssel és tereprendezéssel 300—400 hektáros terület tehető építésre alkalmassá, kedvező költségkihatások mellett. Mivel tapasztalatunk közreadásával elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és a vízgazdálkodásban rejlő környezetátalakítási lehetőségeink bemutatása, ezért a műszaki részletkérdések ismertetése nélkül inkább leíró jellegű módon mutatom be azt a változást, amely — elfogadható költségen belül — több szerv összehangolt munkájának eredményeként elérhető. Működési területünk 92 településénél egyidőben nem foglalkozhatunk ilyen jellegű munkával. Ezért indulásnál kiválasztottunk négy várost és öt városiasodó települést, amelyek közül bemutatok két jellegzetest: Hajdúböszörményt és Püspökladányt. A bemutatás során hivatkozom a végzett munkára Hajdúnánás és Berettyóújfalu esetében, — amelyeknek sok közös adottsága van—, mégis más jellegű vízügyi beavatkozással értünk el eredményeket. Mivel bizonyos munkák már a megvalósulás stádiumában vannak, néhány éven belül vizsgálható és értékelhető lesz az elért eredmény. — о — Mint az 1. sz. helyszínrajz mutatja kialakult úthálózatával, rendezettségével az ország egyik tervszerűen fejlődő kisvárosai közé sorolható. A város rendezettsége ellenére rendkívül elhanyagolt volt az északi részen fekvő fürdő és környéke, a hozzá csatlakozó vályogvető gödrök sokaságával, ahonnan lényegében az egész város felépült. A rendezetlenséget tükrözik a 4., 5. és 6. számú fényképek és az ugyanezen területen készült keresztszelvények. Mivel kiépítetlen volt a kitűnő löszháti terület vízrendezése és megoldhatatlannak látszott a belterület magasabb szintű vízrendezése, hosszú évekig tudomásul vették a megváltoztathatatlant. Legnagyobb gondként a kb. 2 hektáros fürdő területének rendezése, feltöltése jelentkezett. Költségbecsléssel egyértelműen bizonyítható volt, hogy a több mint 3 m szintkülönbségű vízállásos területet távszállítással feltölteni lehetetlen, ezért javasoltunk egy átfogó többcélú vízrendezést, amelyet összekapcsoltunk a környezet tervezésével, formálásával. Első lépés — állami beruházásból — a Brassó-éri főcsatorna, és — társulati beruházásból — a hozzákapcsolódó üzemközi csatornahálózat kiépítése. (Részletezésével a terjedelem miatt nem foglalkozom). E munka elsősorban mezőgazdasági érdek, de előfeltétele a belsőségi komplex vízgazdálkodásnak is. A befogadók megépítése után a fürdő környékének rendezésénél azt a megoldást választottuk, hogy a 3. kép. Püspökladány. Jellegzetes belterületi látkép a fürdő szomszédságában, 1973-ban, az évszázad legszárazabb január 20
