Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-10-01 / 5. szám
Egy elképzelt település környezetterve — kulturált vízfelületekkel, zöldterülettel hez. Az egyik dolgozat megkísérelte összegezni a vízgazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásainak koncepcióját. Mint ismeretes, a Balaton után a második legnagyobb vízfelület alakul ki Kisköre térségében. A hatalmas tározó többcélú hasznosítása elválaszthatatlan bizonyos környezetvédelmi teendőktől. A tó peremvidékén üdülőterület lesz — erre kormányhatározat született! Ugyanakkor a tározott vízzel öntözni is fognak. Szolnok térségében pedig már korábban is felszíni vízkivétellel enyhítettek a vízgondokon. Sok minden indokolja tehát, hogy a kiskörei víztározó vízminőségi szempontból kifogástalan legyen. A Közép-Tisza vidékén így nem kevés környezetvédelmi feladat hárul a vízügyi szakemberekre . .. Ezért is örülünk, hogy az említett dolgozat szerzője éppen egy szolnoki fiatal üzemmérnök. Munkájában rendszerezi az ember környezetét fenyegető veszélyforrásokat, valamint ismerteti a vízgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi és táj formáló szerepét. Gyakorlati példák illusztrálásával szolgál, s egyben konkrét technikai megoldásokat is javasol. Korszerű hévízkutatást! Egy másik érdekes téma: a korszerű hévízhasznosítás. Hazánk igen gazdag hévizekben. A feltárásnak több mint 100 éves hagyományai vannak. S az érdeklődés napjainkban fokozódik. Magyarországon az 1971-es adatok szerint a 35 fokosnál melegebb hévízkutak száma meghaladja a 450-et. Ma már feltehetően sokkal több feltárt kutunk van. A hévízhasznosítás azonban érthetetlenül vontatott. Pedig mezőgazdasági nagyüzemeink több módon hasznosíthatnák a meleg vizet, a geotermikus energiát. Kezdeményező gazdaságok példája bizonyítja, hogy a kertészeti üvegházak, fóliasátrak és a talaj fűtésére nagyon jó és gazdaságos befektetés a termálkút létesítése. A meleg víz különböző célra hasznosítható egyidejűleg, vagy egymást követő hőlépcsőben. Mégis alig élnek a lehetőséggel. A beküldött szakdolgozat kiváltképpen a mezőgazdasági hévízhasznosításra ad ésszerű tanácsokat. Mindent összevetve a fiatal szakemberek mozgósításával sokat nyertünk a műszaki fejlesztés ügyének. A jó dolgozatok közül nehéz volt kiválasztani a legjobbakat. A zsűri végül is a következő döntéseket hozta: Л díjazottak ... I. díjat (5000 Ft) kapott Kertai István—Károlyi Csaba—Zoltán László „Felszíni vízelvezető rendszer komplex szemléletű rendezése, tározórendszerek korszerű tervezési módszere” c. munkáért. Mindhárman a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói. . . Börzsönyi András (VITUKI) „Nyomócsöves esőztető öntözőrendszerek hidraulikai vizsgálatának módszere és tapasztalatai” c. munkáért. Börzsönyi András kapta a KISZ KB különdíját. II. díjat (4000 Ft) kapott Boros Béla a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízrendezési csoportvezetője a „Környezetvédelmi kérdések a vízgazdálkodás tükrében” c. munkáért. Valamint Várhalmi Miklós, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság üzemvezetője a számítógépes mérésadatgyűjtő rendszer megvalósításának előkészítéséről szóló dolgozatért. III. díjat (3000 Ft) kapott dr. Hajdú Lajos— Oláh József—Pádár István (a Természettudományi Múzeum Növénytárának munkatársai) a halhúshozam emelését célzó munkáért. Ruzicska Andor, a Szarvasi Állami Gazdaság agronómusa a Magyar Hidrológiai Társaság különdíját (4000 Ft) nyerte el. A KISZ KB 4000 Ft-os különdíját a VITUKI KISZ-szervezetének ítélték, míg az országos vízgazdálkodási ifjúsági bizottság 3000 Ft-os díját Kövesdy István és Magyar Sándor kapták, a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat dolgozói. A VITUKI, a VIKÖZ, a VIZITERV, az ÁBKSZ, a BUVIZIG és a FORRÁS díjait kapták: dr. Dobolyi Elemér, Körmendi Alpár, Magda Zsigmond, Laczkó Gabriella, Papp Ágnes, Nemes Györgyné, Horkai András, Nemes Gyula, László Elemérné, Péter Gábor, Drahos József né, Pintér Csabáné. Palkó Sándor 188
