Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-10-01 / 5. szám

rendszereket, beleértve a duzzasztók és csatornahálózat, az erózióvédelem és szabályozási munkák költségeit is. 1957— 1970 között az említett rendszerek kiépítésére 1725 millió dinárt fordították.

Néhány szóban említést teszek Jugoszlávia új vízgazdálkodási politikájáról. A Vízügyi Törvény 1965-ben történt elfogadása után a köztársaságok is törvényt alkottak, határozatokat és végrehajtási utasításokat hozták. A Jugoszláv Mérnökszövetség 1969 májusában tartotta első vízügyi kongresszusát, amelyen a vízgazdálkodás minden aspektusát érintették az elhangzott 160 referátum keretében. A kongresszus következtetése fontos tájékoztató és alapanyagot jelentettek a Szövetségi Végrehajtó Tanács vízgazdálkodási fejlesztési intézkedéseinek meghozatalához. 1970 júniusában hagyták jóvá о vízgazdálkodási politika alapelveit.

Megállapításra került, hogy

— a természetes vízkészletek és a vízigényék közötti egyensúly megbomlott, s ennek komoly negatív hatása van a népgazdaságra;

— a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználása egyoldalú;

— a vízgazdálkodásba fektetett beruházások nem járnak kellő hatékonysággal;

— a vízminőség állandóan romlik;

— a vízgazdálkodás fejlesztésére nem fordították a nemzeti jövedelem megfelelő részét a háború utáni időszakban;

— a tudományos kutatási munkák és a káderképzés elmaradnak a követelmények mögött.

Megállapításra került, hogy a vízgazdálkodás komplex és észszerű fejlesztésére van szükség, ki kell dolgozni a vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési tervét, s a vízgyűjtők egységes hasznosítási és szabályozási tervét. A vízgazdálkodást olyan speciális szakágazatnak kell tekinteni, amelynek valamennyi népgazdasági ágazatra kihatása van, s ezért különleges és állandó figyelmet igényel. A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács megállapította azt is, hogy a vízgazdálkodási beruházásoknak megfelelő helyet kell kapniuk az általános népgazdasági beruházási tervben. A jóváhagyott vízgazdálkodási politika realizálásával a jugoszláv vízgazdálkodás újabb, jelentős állomáshoz érkezett.

A fenti ismertetés a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete tizennyolcadik ülésével párhuzamosan rendezett nemzetközi vízgazdálkodási kiállítás anyaga alapján készült.

Borza Dezsőné

HÍKEIi

Ott, ahol az „aranygyapjú” van

Grúzia kormánya terven felüli anyagi eszközüket irányzott elő a kolhidai síkság — a mitológiai aranygyapjú lelőhelye — termékennyé tételére. Ez a nagy mocsaras síkság igen közel van a Fekete-tengerhez. Az utóbbi években már körülbelül 70 ezer hektár területet csapoltak le. Most újult erővel folynak a munkálatok, a közeljövőben a síkság egész területét citrusfélék és teaültetvények foglalják el; a Szovjetunióban ez a táj lesz ..az értékes kultúrák legnagyobb termelője. (APN)

A legészakibb vízi erőmű

Elérte tervezett — 441 ezer kilowattos teljesítményét a világ legészakibb vízi erőműve — az Uszty-Hantájkai. Ez a félig a föld alatt kialakított vízi erőmű 2 évvel ezelőtt adott először áramot és már több mint egymilliárd. kilowattóra olcsó energiát termelt. Az energiát az ércbányák és Norilszk üzemei hasznosítják. (APN)

Duna—Tisza—Duna

Duna—Tisza—Duna rendszerű hidrotechnikai komplexum épül a jugoszláviai Vajdaságban, amely véget vet a vidék időjárási szeszélyeinek, a gyakori szárazságoknak és áradásoknak.

A csaknem kész csatorna és öntözőmű rendszer 700 ezer hektár termékeny föld megóvását és további 400 ezer hektár öntözését teszi lehetővé.

A komplexum építői már eddig is óriási munkát végeztek: 120 millió köbméter földet termeltek ki, 70 köz-és 20 vasúti hidat és számos folyami hajózsilipet építettek. Most a főcsatorna utolsó 100 kilométeres szakaszán dolgoznak — a csatorna teljes hossza 573 kilométer.

A. Sersztyjuk (APN)

A Volga föld alatti útitársa

Szovjet hidrológusok megállapították, hogy a Volgával párhuzamosan, annak nagyságát megközelítő föld alatti folyó létezik, melynek szélessége eléri a 15 kilométert. A föld alatti folyó átlagmélysége 100 méter és a Szovjetunió vízben legszegényebb területein halad keresztül. Mivel a forró sztyeppéi tájakon a Volga közelsége ellenére sincs elegendő víz, a föld alatti folyót öntözésre fogják használni. A terv megvalósítása már megindult

(APN)

A Nureki vízerőmű energiája

Üzembe helyezték a Vahs folyón épülő Nureki vízi erőmű második, 300 ezer kilowattos aggregátját.

A 2 millió 700 ezer kilowattra tervezett teljesítményű erőmű termelte elektromos energia eljut Taskentba és Andizsánba, Éhes Puszta állami gazdaságaiba és csatlakozik az egységes közép-ázsiai, majd azon keresztül az európai energetikai rendszerhez. Az erőmű víztárolója vizet ad Közép-Ázsia köztársaságainak. Üzbegisztánban, a Karsini sztyeppén például egymillió hektár öntözött szűzföldön termelnek gyapotot, amelyet a Vahs vize öntöz. (APN)

184