Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-10-01 / 5. szám
A Duna—Tisza—Duna vízgazdálkodási rendszer goszlávia folyói közepesen 63,5 milliárd kWó/év nettó energiával rendelkeznek, amely hasznosítható vízerőkészletként jelentkezik. 1970 végére a megépített vízerőművek kiépítési összteljesítménye 3630 MW volt (a hőerőművek 52,8%-a). A 6873 MW teljesítményű erőműhálózat 1970-ben 26 023 millió kWó-t termelt, amelyből a vízerőművekre 14 741 millió kWó termelése jutott. Az 1971—1974 közötti időszakban az alábbi energetikai létesítmények befejezésére kerül sor: Vaskapu vízerőmű, Mavrovo II. vízerőmű, Orlovac vízerőmű, Mratinje vízerőmű, Trebinje II. vízerőmű és mintegy 2489 MW teljesítményű hőerőmű kiépítése. 1974-ben a villamosenergia-termelés 41,5 millió kWó lesz, azaz eléri a 2000 kWó/fő értéket. A legtöbb völgyzáró gát és tároló vízerőhasznosítási célból létesült. A jövőben az energetika érdekeit összehangolják az egyéb népgazdasági ágazatok érdekeivel. Az eszközök koncentrálása és a víznek az érdekelt felek közötti arányos elosztása elősegíti a nagyobb létesítmények gyorsabb realizálását. A gazdaságos szelvény Jugoszláviában is egyre kevesebb, s a csak energetikai célokra létesített művek hatékonysága erősen csökken. A jugoszláv folyók hasznosításában a komplex szemlélet segítségével még széles körű lehetőségek kihasználása válik lehetővé. A fejlett vízfolyáshálózat lehetőségeket ad a hajózás fejlesztésére. A hajózható folyók azonban nem mind szabályozottak és nem elégítik ki a hajózási követelményeket. A hajózás csak mintegy 9%-a az öszszes szállításnak. A Vaskapu vízerőmű és hajózási rendszer megépültével a Duna átbocsátóképessége megnövekedett, a Duna—Tisza—Duna-csatorna 700 km hosszon történő bővítésével és korszerűsítésével, a dunai szabályozási munkák segítségével a szállítási potenciál mintegy négyszeres bővülésével lehet számolni. Egyre konkrétabbá válik a Száva—Duna-csatorna építésének előkészítése is (Samac, Vukovar), amely a Száva folyó szabályozásával egyidejűleg ugyancsak jelentős mértékben javítja a hajózási lehetőségeket. Turisztikai szempontból és a halgazdálkodás céljaira a jugoszláv folyók még nem eléggé hasznosítottak. Az öntözés és lecsapolás jelentősége viszont rendkívül nagy. Az öntözésbe bevonható terület mintegy 3 millió ha. Ez a terület a sík vidéken áll rendelkezésre. Ha a dombvidéki öntözés lehetőségeit is figyelembe vesszük, úgy az említett területnagyság jelentős mértékben növelhető. Tekintettel arra, hogy Jugoszlávia sík vidéki része az összterület 25%-a, úgy a hidromeliorációs munkák nagyon jelentősnek tekinthetők. A jugoszláv öntözés hagyományokkal nem rendelkezik. A második világháború előtt mindössze 40 000 ha földet öntöztek régi, primitív esz-181