Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-08-01 / 4. szám

Minél sűrűbb a regionális vízellátó rendszer területe, annál nehezebb és költségesebb a távvezeték létesítése. A vízmű és a fogyasztó közötti legrövidebb nyílegyenes összeköttetés majdnem minden esetben gyakorlatilag lehetetlen. A „toronyiránt” való vezetés még a beépítetlen területeken sem lehetséges a későbbi telepítések miatt. Ezért leghelyesebb, ha a csőtávvezetéket a meglevő közlekedési pályák (út, vasút stb.) mentén azzal párhuzamosan az egyéb közművek számára kijelölt sávban vezetjük. így például egy kettősvágányú vasútvonal mentén mindig nyugodtan vezethetjük a csőtávvezetéket, mert az ilyen fontos közlekedési pálya a legritkább esetben kerül áthelyezésre és a közvetlen közelében való építkezés sem valószínű. Ugyanakkor a közlekedési pályát csőtávvezetékkel legelőnyösebben a meglevő alul- és felüljárók felhasználásával keresztezhetjük. Legkorszerűbb, ha a csőtávvezetéket az alsóbbrendű útvonalak alatt vagy azok mentén vezethetjük.

A mocsaras területeket a korrózióveszély, a csúszásos területeket az állékonyság veszélyeztetése miatt kerüljük el. A sziklás altalajban a csőtávvezetéket csak nagy költséggel helyezhetjük el. Talajvízben a munkaárok készítését a szivattyúzás vagy a talajvízszintsüllyesztés kiadásai is terhelik. A talajtörésre hajlamos rétegekben a munkaárok biztosítása igen megemeli a beruházási költségeket.

Csőtávvezeték építésekor a súlyos öntöttvas csövek max. NA 300 mm átmérőig jöhetnek számításba. Nagy súlyukon kívül hátrányuk még a falfelület érdessége is.

Az acélcsövek mind szilárdság, mind a cső belső palástjának csekély súrlódása szempontjából is igen előnyösek. Hátrányuk, hogy a korrózióra igen érzékenyek és védelmükre bitumen, horgany, cement, műanyagfólia vagy katódos korrózióvédelmi eljárásokat kell alkalmazni.

Igen jól beváltak az azbesztcement csövek, amelyeket Európában 80—1000 mm közötti átmérővel, 24 att nyomásra gyártanak. Az ac. cső korrózióra érzéketlen és igen sima falú.

Az előre feszített vasbetoncsövet 800 mm felett alkalmazzák. Ugyanolyan előnyös tulajdonságokkal bír, mint az azbesztcement cső. Tokos kötéssel készülnek gördülő gumigyűrűs tömítéssel, 5 m hosszban. A puha és kemény PVC-ből készített műanyagcsöveket egyre gyakrabban alkalmazzák a csőtávvezetékek építésében. Ha az átmérő 150 mm-nél nagyobb, akkor már üvegszállal erősítik meg és ma már 1000 mm átmérővel is gyártják. Hátránya, hogy csak igen csekély nyomás felvételére alkalmas. A műanyag csövek nagy előnye, hogy súlyuk csekély, kötésük egyszerű, csekély súrlódásuk van és a korróziónak jól ellenállnak. Sajnos ma még nem rendelkezünk ezekkel kapcsolatban a szükséges sokévi tapasztalattal.

Markó Iván

Irodalom:

Plan 1972/6, 250—255 о.

HÍREK

Aknadúcolás,

felfújható műanyag zsaluzattal

A Genfi-tó partján haladó új nagy autópályát hosszú szakaszon hidakon vezetik, azért, hogy a tóra ereszkedő erdős lejtőket bevágással ne éktelenítsék el és a környezetet ezáltal megvédjék. A magasan ívelő 404—422 m fesztávolságú hidak alatt a fenyőkkel borított hegyoldalak érintetlenül zöldéinek.

Az 54 m magas pillérek közül nyolcat oly módon készítettek, hogy minden pillért 4—4 körkeresztmetszetű óriás betonlábra állították. Ezek a betonlábak egyenként 2,40— 3 m átmérőjűek és egymástól való távolságuk 8 m. A lábak 15—30 m mélyre érnek le, ahol a talaj teherbírása már 10 kp/cm2.

A feszített betonból készített hatalmas hidakat hordozó pillérek 32 betonlábat 1971—72 évek között kotróval kiemelt aknákban készítették. Ezeket a mély aknákat azonban nem a hagyományos módon vízszintes fakeretekkel és függőleges dúcpallókkal támasztották ki, hanem műanyagból készített felfújható óriástömlőkkel biztosították a beomlás veszélye ellen.

Ezek a műanyag tömlők már eddig is jól beváltak a helyi betonból készített szennyvízcsatornák építésében. A felfújt müanyagtömlőt betonnal vették körül, majd mikor a csatorna betonja megszilárdult, a levegőt kiengedték a műanyagtömlőből.

A felfújható műanyagzsaluzatot 7 mm vastag neonprén lemezekből vulkanizálták össze. A műanyagzsaluzat palástját bordásán képezték ki, hogy ezáltal teherbírását növeljék és ezáltal a különböző földnyomást alakváltozás nélkül felvehesse. A A 1,50 m magas hengeres műanyagzsaluzat és az akna földfala közötti kb. 20—25 cm széles rést szakaszonként betonnal töltötték ki és ilymódon lefelé haladó irányban 1,50 m magas betongyűrűket állítottak elő. Amikor az aknával a teherbíró altalajt elérték, akkor a betongyűrűket В 250 minőségű betonnal kitöltötték. Az 1,50 m magas műanyagzsaluzat súlya 450—560 kp volt és a zsaluzatban 0,3 atmoszféra túlnyomás uralkodott, ami által a műanyagtömlő 36 kp/cm2 húzásnak is ellenáll. Ezzel a műanyagtömlős zsaluzattal naponként 3 m-re mélyítették áz aknát.

Ez a fajta aknaépítés azonban nemcsak hídpilléreknél, hanem bármely más építményeknél is jól alkalmazható.

(bbr. 1972/11.)

Kisinyovba „látogat” a Dnyeszter

A Kisinyovot átszelő kis folyót egy 20 kilométer hosszú csatornával öszszekötik a Dnyeszterrel. Az ily módon idevezetett víz teljes mértékben fedezi a moldáviai főváros lakossága és a gyorsan fejlődő ipar szükségleteit. Hamarosan újabb terv megvalósításába fognak a Dnyeszteren. Nagy hidrotechnikai csomópontot építenek több százezer hektár termőterület öntözésére. (APN)

157