Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-04-01 / 2. szám

Vízrendezési szempontból az Igazgatóság területe 4 tájegység­re osztható, ezek röviden az alábbiakkal jellemezhetők. A Hortobágy tájegysége ere­detileg a Hortobágy főcsatornán keresztül gravitációs levezetésű volt. A fejlesztésből adódó na­gyobb belvízhozamok levezeté­sével a Hortobágy főcsatorna már nem terhelhető, mert az alsóbb szakaszon ez az árvízve­szély fokozódását jelentené. Ezért a fejlesztés úgy valósít­ható meg, hogy a mértékadó bel­vízhelyzetben a vízrendszer egyes részeit leválasztották a Hortobágy főcsatornáról. Erre lehetőséget biztosít a Tisza, a Keleti-főcsatorna és a Nyugati­főcsatorna, valamint a belvíztá­­rozás a nagy kiterjedésű horto­bágyi szikes legelőkön. Ezen fejlesztési elveknek megfelelően épült meg korábban a Tiszakeszi szivattyútelep, a Kösely vízfo­lyást a Keleti-főcsatornába ve­zető ún. hajdúszováti átmetszés és a nagyiváni tározó. A múlt évben fejeződött be a rejei szi­vattyútelep építése 3,9 m3/sec kapacitással. Jelenleg folyamat­ban van a folyási szivattyútelep építése 2,6 m3/sec kapacitással. A hortobágyi tájegységen to­vábbi fejlesztést a belvíztárolók létesítése, valamint a legelőte­rületek övgátalása jelenti. A Hortobágy-Berettyó menti mélyfekvésű terület nagy rész­ben, a sárréti medencét alkotó térség belvízlevezetése csak szi­vattyútelepek segítségével le­hetséges. A korábbi gőz- és diesel-üzemű szivattyútelepek villamosítása befejezés előtt áll. A Berettyó, Sebes-Körös kö­zötti térség eredetileg gravitá­ciós rendszerű volt, ezért a bel­vízlevezetés a befogadó Berettyó vízállásának volt függvénye. A mintegy 10 évvel ezelőtt meg­indult fejlesztési munka kereté­ben megoldódott a befogadótól függetlenített belvízlevezetés a szeghalmi és a kődombszigeti szivattyútelepek megépítésével. Ennek ellenére a rendszer kiépí­tettsége még mindig alacsony, a fejlesztést a Mezősas térségében tervezett 10 millió m3 befogadó­­képességű tározóval akarja az Igazgatóság megoldani. Tiszadobi Vásárhelyi-emlékmű Igazgatóság mintegy 150 millió forintot fordít. A Tiszántúli Vízügyi Igazga­tóság működési területének je­lentős része a Tisza, Berettyó, Sebes-Körös és a Hortobágy völgy területére esik. E mély­fekvésű területek nagymérték­ben belvízveszélyesek, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az elmúlt csapadékos idő­szak folyamán, 1966 tavaszán közel 100 000 kh, 1970-ben pe­dig kereken 50 000 kh terület volt belvízi elöntés alatt. Mind­ezek alapján érthető, hogy e tér­ségben a biztonságos mezőgaz­dasági termelés érdekében nagy­fontosságú a vízrendezési mű­­'vek továbbfejlesztése. Az Igazgatóság belvízrendsze­rének jelenlegi kiépítettsége 22 1/sec/km2, ezt 1975-ig 28 l/sec/km2-re kívánják növelni, 1980-ra pedig 35 1/sec/km2 faj­lagos értékre. Árvízvédelmi célú gépesített földmunka 58

Next

/
Thumbnails
Contents