Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-04-01 / 2. szám
KÉPEK, FENT: Szeghalmi 12 m3lsec kapacitású szív. telep KÖZÉPEN: Gépüzem irodaépülete Hajdúszoboszlón ALUL: A nagyhegyesi nyomásközpont 2200 kh ötözését teszi lehetővé dálkodású vidéke, ahova az aszály is gyakran ellátogat. Számtalan esetben előfordul, hogy az igazgatóságnak egy-egy évszakon belül is védekeznie kell mindkét ellenféllel: a káros vizekkel szemben éppen úgy, mint az aszály ellen. Ez bizony nem könnyű feladat: rendkívül nagy műszaki felkészültséget, hozzáértő szervező munkát és sokoldalú közgazdasági megfontolást követel, figyelembe véve az egyre növekvő anyagi kihatásokat. Az igazgatóság területén a gazdasági élet legjelentősebb ága a mezőgazdaság. E térségben a mezőgazdaság kialakulásának és fejlődésének lehetőségét a vízrendezések teremtették meg. A múlt századtól kezdve kiépített árvízvédelmi töltések adtak biztonságot a települések kialakulásához és a belvízrendezések következtében művelhetővé vált a terület jelentős része. A természeti adottságok miatt pedig fontossá vált a vízhiányok megszüntetése, az öntözés feltételeinek megteremtése. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén jelentős iparral eddig csak Debrecen, kisebb mértékben Tiszavasvár rendelkezett, a IV. ötéves terv iparfejlesztései azonban már kiterjednek Hajdúböszörmény, Berettyóújfalú, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Püspökladány városokra, illetve községekre is. Az iparfejlesztéssel együtt jelentkező vízigények kielégítése és a felszíni vízfolyásokkal alig rendelkező területen a szennyvizek elhelyezése, az elkövetkező években a vízgazdálkodás fejlesztésének egyik igen fontos feladata. Az igazgatóság területén 1966 —1980 között 50 városi, illetve községi vízmű létesítését irányozta elő az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, ezzel szemben már 1971-ig 43 községben 54
