Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-04-01 / 2. szám
árvizekkel szemben eredményesen tudtunk védekezni, és ehhez az érdekeltek, sőt az egész tár 7 sadalom összefogására volt szükség, ugyanúgy ma is öszszefogásra, közös felkészülésre van szükség az aszálykár eredményes elhárítása érdekében. Területünkön a jelenleg üzemeltethető öntözőkapacitás jelentékeny része az 1960-as évek első felében, a II. ötéves terv időszakában létesült. így nagyrészük elavult, jelentékeny felújítást, korszerűsítést kíván. Az átlagosnál intenzívebb fenntartást igényel. 1969—71 években a kapacitáskihasználtság átlagosan 60%-os. Az öntöző brigádok nagy része ma már más területen dolgozik, a mezőgazdasági üzemek általában létszámhiánynyal küzdenek. Kevés az öntözést jól megháláló növényfajta, ezek kinemesítése eddig nem hozott átütő sikert. A termésátlag-növekedés általában nem éri el az irodalomból ismert és kívánatos nagyságrendet. Sürgetően jelentkezik a mozgatható szárnyvezetékek gépi áttelepítésének megoldása az esőszerű öntözési módnál. A felületi öntözőtelepek korszerűsítése is gyors megoldásra vár. A tudomány adós az öntözés gazdaságossága bizonyításával. Rendszerint a száraz termesztés terméseredményét hasonlítja össze az öntözöttel, és a különbséget írja az öntözés hatására. Pedig az öntözővíz nemcsak a „különbség” létrehozásában működik közre, hanem az első métermázsák termelésében is. A problémák tovább sorolhatók, de e cikk feladata nem ez. Meglevő öntözőkapacitásunk jobb kihasználása, a Tisza II. fogadására való felkészülés, nemkülönben az idén fenyegető aszálykár eredményes elhárítása ma nagyon átgondolt felkészülést parancsolólag követel valamennyiönktől, akik a mezőgazdasági vízhasznosítás területén dolgozunk. A mellékelt ábrán tekintsük át az öntözés alakulását a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén. A grafikon és táblázat az elmúlt 10 esztendő adatait mutatja. Az öntözési lehetőségek kihasználásának mértéke szorosan összefügg az egyes évek csapadékellátottságával. Az elmúlt 10 év legcsapadékosabb éve 1970 volt. Ekkor az öntözés mindössze alig haladta meg a 20 000 ha-t. Száraz években az öntözés 50— 60 000 ha területen valósul meg, sőt 1968-ban az öntözés nagyságrendje meghaladta a 75 000 ha-t. 1968-ban a tenyészidőszak csapadéka 275 mm volt, mintegy 40 mm-rel maradt el a sokévi átlagtól, de eloszlása kedvezőtlen volt a mezőgazdaság számára. Az elmúlt évek öntözési statisztikájából megállapítható a szoros összefüggés a csapadékellátottsággal, de más tényezők is befolyásolják az öntözés évenkénti alakulását. Pl. 1971 volt az elmúlt 10 év legszárazabb esztendeje, az öntözés nagysága a 6. helyet foglalja el a sorban. Az előző év nagyon nedves volt. Az üzemek nem készültek fel az öntözésre, a gépek kijavítása nem történt meg, az öntözőtelepek fenntartása elmaradt. A vetésforgó és tábla kialakításánál, a vetésirány és tőszám meghatározásánál nem vették figyelembe az öntözést, az öntöző brigádok szervezésére nem került sor. Az 1970. évről áthúzódó anyagi gondok is más irányba terelték a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét. Naptári év CV I csapadéka I csapadéka \ napfénytartam 1962 I 381 156 1 1 418,5 1963 541 308 1499,8 1964 519 2 78 1 561,1 1965 64 7 361 1 443,0 1966 640 332 1 552,0 1967 439 312 1632,0 1968 430 27 5 1491,0 1969 449 330 1377,0 1970 695 4 73 1409,0 1971 347 107 2007,0 JELMAGYARAZAT: 1962 ---------------1963 -------------------1964 -------------------1965 -------------------1966 .------------------1967 ......................... 1968 —-------------1969 -------------------1920 ---------------1921 -------------------90000 ha 76,379 ha 59,673 ha 59,442 ha 57,297 ha 50,054 ha 47,152 ha 43,291 ha 39,784 ha 26,174 ha 10,117 ha 47
