Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-02-01 / 1. szám

kérdései Az öntözés időszerű 1972. január 31-én dr. Dimény Imre mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter, valamint Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke vezetésével a MÉM miniszteri értekezlete és az OVH elnöki kollégiuma együttes ülésen tár­gyalta az öntözés időszerű kérdéseit, és az aláb­biakat állapította meg, illetve határozta el: Hazánkban az öntözésre berendezett és az 5500 hordozható, esőztető öntözőberendezés nyilván­tartott területe 1971-ben összesen 465 ezer hek­tár volt. Ennek 38%-a, azaz 179 ezer hektár a műszakilag berendezett, míg 62%-ának — 286 ezer hektárnak — az ellátására hordozható esőz­tető öntözőberendezések vannak az üzemekben. A fejlesztések közel háromnegyede a második öt­éves terv során, a nagyüzemi gazdálkodásra való tömeges áttérés időszakában, csaknem kizárólag hordozható esőztető berendezésekkel valósult meg. E berendezések a mezőgazdaság akkori anyagi-technikai ellátottsága mellett az aszály el­leni védelemnek kizárólagos eszközei voltak, s nagymértékben segítették, hogy az átszervezés időszakában a mezőgazdasági termelés mennyi­sége ne csökkenjék. Az öntözési lehetőségek kihasználásának mér­téke szorosan összefügg az egyes évek csapadék­ellátottságával — a csapadékosabb években a ki­használás jelentősen visszaesett. Az értekezlet megállapította: az öntözőgépek javítása, a szerel­vények pótlása elmaradt, az öntözés üzemi szer­vezetei fellazultak. Az öntözőberendezések mű­szaki állapotára jellemző, hogy míg az 1961—65. évek között a rendelkezésre álló öntözőgép-állo­mány 65%-a 3 évnél fiatalabb volt, addig ez az arány 1971-ben 14%-ra csökkent. Az 1971. évi öntözés tapasztalatait a 42 állami gazdaságban, valamint 132 termelőszövetkezetben folytatott reprezentatív felmérés és a KSH országos adatai alapján értékelték. Öntözéses gazdálkodás az el­múlt évben összesen 205 ezer hektár területen folyt — ezzel a mezőgazdasági üzemek a nyilván­tartott lehetőségeknek csak alig felét használ­ták ki. Ennek okait vizsgálva kitűnik, hogy a munka­erőhiány, a berendezések üzemképtelensége, az 1970. évi ár- és belvíz, az esetenként előforduló öntözővízhiány, valamint a magasvezetésű csa­tornahálózat szivárgása az öntözési lehetőségek kihasználását különösképpen akadályozta. Ehhez hozzájárult az is, hogy az üzemek nem kaptak kellő segítséget a mezőgazdasági és vízügyi szer­vektől. A közös értekezlet felhívta a figyelmet: a jelen­legi időjárás arra utal, hogy a talajok vízkészlete az idén az elmúlt évinél is kedvezőtlenebb lesz. Az 1971. évi szűkös éves csapadékmennyiség miatt már eddig is 270 mm hiányzik. Éppen ezért az együttes ülésen megállapították az öntözés fellen­dítéséhez szükséges teendőket. Az öntözőgazda­ságoknak, a vízügyi szerveknek, a mezőgazdasági üzemek vízügyi társulásainak, valamint a forgal­mazó szerveknek már most fel kell készülniük az öntözésre. Ennek során a gazdaságoknak és a vízitársulatoknak mindenekelőtt ki kell javítaniok az öntözőgépeket, ki kell egészíteniük a hiányos berendezéseket, üzemképes állapotba kell hozni a csatornahálózatokat és a csőkutakat, intézkedé­seket kell tenni a víztározási lehetőségek kihasz­nálására. A téli hónapokat az öntözési szervezetek — brigádok — kialakítására, a meglevők szilárdí­tására és az öntözőmunkások szakmai oktatására kell felhasználni. A vízügyi szervek, a mezőgaz­dasági üzemek megbízásából, szolgáltatásképpen béröntözést is vállalnak. Az öntözési kapacitások indokolatlan kihasználása esetén alkalmazni kell a törvény által élőírt szankciókat. Az értekezlet az eddigi műszaki fejlesztési ered­mények alapján lehetségesnek és szükségesnek tartotta a korszerű esőztető öntözőberendezések hazai viszonyok között alkalmazható legjobb tí­pusainak kiválasztását és a megfelelő intézkedé­sek megtételét ezek nagy tömegű használatának előkészítésére, elterjesztésére. Éelmérik az e célt szolgáló importlehetőségeket, mindenekelőtt a szocialista import lehetőségeit, vagy szükség sze­rint gondoskodnak a hazai gyártás előkészítési, tervezési, licencvásárlási, beruházási és forgóesz­köz-igényéről is. Az öntözési munka szervezésére és ellenőrzé­sére, valamint a szakirányítás operatívabbá tétele érdekében központi és területi operatív bizottsá­gok létrehozását határozták el. A MÉM miniszteri értekezlete és az OVH elnöki kollégiumának együttes ülésén határozatot hoz­tak a célcsoportos beruházások keretében megva­lósuló öntözőfürtök építési ütemének módosítá­sára, és a beruházási programok jóváhagyásának meggyorsításáról. Az együttműködés még szorosabbá tétele érde­kében elhatározták, hogy a jövőben további együt­tes üléseken megtárgyalják a mezőgazdasági víz­­gazdálkodás időszerű kérdéseit. * * * Az együttes ülés határozatainak alapján feb­ruár 4-én elkészült a közös intézkedési terv, amely — többek között — lerögzíti, hogy — közös felhívásokat fognak kiadni az öntözésben érdekelt szervek részére az 1972. évi öntözésre való felkészülés időszerű feladatának elvég­zésére, — azonnal intézkednek, hogy az öntözésben leg­inkább érintett Bács—Békés—Csongrád— Győr—Hajdú—Pest, Szabolcs és Szolnok me­gyékben megalakuljanak a megyei öntözési operatív bizottságok, — a MÉM és az OVH propagandaszervezetei feb­ruár végéig készítsenek programot az öntözés­sel kapcsolatos rendszeres, folyamatos infor­máló és felhívó propagandamunkára, melyhez vegyék igénybe a sajtó, a rádió és a televízió 2

Next

/
Thumbnails
Contents