Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-12-01 / 6. szám
Az ifjúsági építőtáborok 15 éves munkájának eredménye a vízügyi szolgálat területén Az ifjúság kezdeményező ajánlatát, amely a hansági róna termővé tételét tűzte ki célul, a vízügyi szolgálat vezetői nagy megértéssel fogadták és támogatták. Az 1958-ban megkezdődött együttműködésből akkor talán még nem is sejthető terebélyes mozgalom lett, amelynek 15-ik évfordulójára ez évben került sor. Az alapot az 1957. évi kezdeményezés adta meg azzal a gondolattal, hogy a Hanság meghódításával az ország értékes, új gazdasági források birtokába jut. A kezdeményezést tervezés majd a kiviteli munka követte. A tervek alapján 1958-tól önkéntes nyári ifjúsági építőtáborok működnek most már nemcsak a vízügyi szolgálat területén, hanem a népgazdaság egyéb termelői ágazatainál is, ahol a kétkezi munka nélkülözhetetlen. Az ifjúság kezdeményezése és lelkesedése a későbbiekben megalapozottá vált és erősödött. Ezt igazolja az 1960. évi KISZ Kongresszus, amelynek határozata a második ötéves terv időszakára megszabta a feladatokat. „Mindenütt ott kell lennünk, ahol a legnehezebb és legsürgősebb a tennivaló. Termelési és társadalmi munkaakcióinkat úgy kell megszervezni, hogy annak eredményeképpen öt év alatt több milliárd forint értékű munkával járuljunk hozzá a terv megvalósításához.” A KISZ 1964. évi Kongresszusa elfogadta az egész ifjúságot átfogó „Akcióprogramot”. A legnépszerűbb társadalmi munkaakciók a nyári építőtáborok soron következő feladatai az alábbiak szerint fogalmazódtak meg: „Tanulóifjúságunk a harmadik ötéves terv időszakában 12 millió munkaóra teljesítésével segítse a népgazdasági tervek végrehajtását. A mezőgazdaság igénye alapján szervezzük nyári központi építőtáborainkat, elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermelő állami gazdaságokban. Évente mintegy 18—20 ezer fiatal részvételével a tervidőszakban vállaljuk mintegy 35 ezer tonna gyümölcs és zöldség leszedését.” A diákok a kongresszusok állásfoglalásait és haha tározatait saját elhatározásuknak is tekintették. A táborozó fiatalok a feladatokat mindenkor becsületes helytállással teljesítették. A sokrétű, hasznos és színes munka mellett talán a Hanságban végzett munka a legmaradandóbb a mozgalom történetében már csak azért is mert a Hanság lett a munkaakció bölcsője. A Hanság tőzeges, lápos terület, amelynek kiterjedése 564 km2. Ezt a nagykiterjedésű mocsárvilágot táplálták az állandó jellegű vízfolyások Az enesei építőtábor (Kis-Rába, Répce, Ikva) és időszakonként a Rába vize is. A lefolyást viszont csak a Rábca kanyargós kis ere biztosította. Az egész területet nyugatról a Fertő-tó, északról az országhatár — Pusztasomorja — Mosonszentjános — Horvátkimle, keletről Lébény — Sövényháza, délről Bősárkány —* Acsalag — Kapuvár — Agyagosszergény — Fertőd községek határolják. A Mosonszentjános és Bősárkány között húzódó hátság egy nagyobb nyugati (Kapuvári) és egy kisebb keleti (Lébényi) medencére osztja a területet. A Hanság vizeit a nagybirtokosok már a XVIII. század második felében megkísérelték különböző csatornák építésével levezetni, de ez csak száraz Mocsaras terület 215
