Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-10-01 / 5. szám
egy vízgazdálkodási tervezési modellt, amely В minimális ráfordítás tervezéséhez vezet. A tervezés főbb mozzanatait — szimulációs modellt feltételezve — a 4. ábra mutatja be. A modell működtetése során az alapadatokban meglevő szórás a modell végeredményében is szórást idéz elő: o2(B). A 4. ábrán a szaggatott vonalon belül szereplő függvénykapcsolatokat F-fel jelölve а В modell eredmény В = F[E, H] (1) alakban írható fel, amelyben E gazdasági és H a hidrológiai paraméterek vektorai. A gazdasági vektor tartalmazhat ex, e2, . .., e; elemeket, az alapadatokból megállapított hidrológiai paraméterek modell együtthatói pedig hí, h2, . .., h; értékek lehetnek. Az (1) összefüggésből o2(B) szórása a matematikai statisztika elmélete szerint a következő: dF dex + ct2(ci)+ 0F12 dF 8e2 ■ог(с2'+. . . + Эе,--0F l2 Э hn a2(Ci) + dF dk■a4>h) + a2(h2) + ...+ dF Щ (T2(/í,) (2) A (2) összefüggés azt jelenti, hogy a modell eredmény szórása az egyes (gazdasági és hidrológiai) elemek szórásának és az elem szerinti parciális derivált négyzetének szorzataként határozható meg. A tervezési modell kialakítása kezdetén a parciális deriváltak ismeretlenek, így célszerű az egyes elemek szórását olyan kisértékűre csökkenteni, amikor a deriváltak négyzete már nem számottevő. A teljes gazdasági rendszermo-Mmmis mimiciÁ a inn/na nmuaijA 4. ábra. A hidrológia helye a vízgazdálkodási rendszerelemzésben delihez kapcsolódó, részmodellek tehát függvényei az átfogó célnak, alkalmazásuk kritériumait érzékenységi elemzések alapján célszerű meghatározni. A társadalmi, gazdasági környezet igénye a komplex területfejlesztési folyamatban a gazdasági rendszerek egymásrahatásának eredőjeként határozható meg. A vízgazdálkodás és a főbb gazdasági rendszerek kapcsolatát, amelyek mindegyike maga is egymással összekapcsolt több célú funkciókból áll, az 5. ábra mutatja be. 5. ábra. A vízgazdálkodás és a főbb gazdasági rendszerek kapcsolatai 195
