Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-08-01 / 4. szám
másban. Ahogyan a sikeres árvízvédelem, majd az újjáépítés közös erőfeszítései után be mertük vallani, hogy büszkék vagyunk a közösen elért sikerre, az országépítésben, szocialista hazánk felvirágoztatásában elért sikereinkre ugyanilyen jogos büszkeséggel, önérzettel tekintsünk. Itt az árvíz sújtotta Számos-közben a veszély elmúltával nemcsak biztonságosabb gátrendszert építettek ki, de átgondolt tervek alapján a legmegfelelőbb helyekre szép és korszerű falvak épültek fel. A megyei és helyi vezetők és a helybeli lakosok többet tudnának mondani arról, hogy ezeket az ésszerű célokat, milyen nehéz volt megvalósítani. Sok ellenérzéssel, a nem is mindig helyes hagyományokhoz való makacs ragaszkodással, vagy sokszor jogos emberi gonddal, igaz, tiszteletet érdemlő érzelemmel kellett szembe nézni. Szeretettel, tapintattal, de ha kellett eréllyel képviselték a jó ügyet. Ezek a gondok és nehézségek egyébként nemcsak itt és nemcsak az árvíz utáni újjáépítésben jelentkeznek, hanem mindenütt és mindenkor, ahol az emberek a fejlődést, tehát ezzel együtt a változást szorgalmazzák és átélik. Mint tapasztalhattuk, a humanizmus és a határozottság jól összefér egymással. Emberséggel, türelemmel, tiszta szándékkal és segítőkészséggel, de ugyanakkor határozottsággal mindenkor le lehet győzni az akadályokat. Az árvízre, a védekezésre és a helyreállításra visszagondolva világosan látnunk kell, hogy népünk szervezettségén és áldozatkészségén kívül, államunk gazdasági ereje nélkülözhetetlen feltétele volt a sikernek. A járművek, az anyagok biztosítása az építkezéssel járó többletfeladat elvégzése, a termelési kiesés pótlása csak szilárd gazdasági rendben volt úgy megoldható, hogy egész népünk életszínvonalemelkedése a nagy csapást, a többletkiadást nem sínylette meg. És ne feledkezzünk meg még egy körülményről. Mi sokszor mondjuk, hogy a mi külpolitikánk fő célkitűzése: biztosítani az itthoni építőmunkához a békét. Mi az árvíz ellen is békés körülmények között védekezhetünk. Csak a természettel viaskodtunk. A kijavított, megerősített gátakat nem rombolta szét barbár ellenség bombája, mint ahogy ez nap mint nap Vietnamban történik. Akik erejüket megfeszítve védték itt a gátakat, amelyek magasságán a centiméterek is számítottak, azok értik meg leginkább, hogy milyen embertelenség a gátak bombázása és bizonyára mélyen egyetértenek azzal, hogy egész népünk felháborodva ítéli el az amerikai hadvezetésnek ezt a barbár cselekedetét. Ha az árvíz tombolását nem tudtuk volna megfékezni, minden tizedik magyar állampolgár fedél nélkül maradt volna és népgazdaságunkat 200 milliárd forintos kár sújthatta volna. Szocialista rendszerünk ereje, szervezettsége, a vízügyi szolgálat dolgozóinak, a fegyveres alakulatok katonáinak, a veszélyeztetett falvakból felvonult lakosságnak derekas helytállása, az állami és társadalmi erőfeszítések összpontosítása lehetővé tették, hogy ez a hatalmas károsodás ne következzék be. Az időről időre ismétlődő természeti csapásoktól, sajnos, nem érezhetjük teljesen védettnek magunkat. Ezekre is fel kell készülnünk, s a mi dolgunk az, hogy mint 1970-ben, a lehető legkisebbre csökkentsük a károsodásokat. Védjünk meg mindent, amit elődeink alkottak, s védjük a mi kezünk munkájának alkotásait is. Most szelídek a folyók, jó termést ad a gabona, jó termést ígérnek a kapások, a szőlők, a gyümölcsösök. Jó ütemben épül a Tisza II. vízlépcső és ahogyan mindenütt az országban, itt Szabolcsban is az ipartelepítési program keretében új üzemek csatlakoznak a már meglevőkhöz. A békés országépítés szép időszakát éljük, s megvalósulni látjuk az Alkotmányunkban rögzített feladatot: a szocializmus teljes felépítését! Dr. László Ferenc főosztályvezető Víztisztítás — napenergiával Nagyméretű, napenergiával üzemelő víztisztító készüléket állítottak üzembe Üzbegisztánban, a Kizilkum sivatagban. A naponta körülbelül 4 ezer liter olcsó ivóvizet szolgáltató készülék üzemeltetése a téli időszakban is hatékonynak bizonyult. A gazdaság, amelynek területén a napenergiát hasznosító berendezés működik ezzel nagyot lépett előre ivóvízproblémáinak megoldásában, hiszen a sivatagi területeken egy köbméter ivóvíz önköltsége néhol eléri a 100 rubelt. Az új készülékkel sótalanított víz ennél 50- szer olcsóbb. Ezen kívül az üzbég szakemberek a nyájjal együtt mozgó pásztorok számára praktikus, naponta 10 liter ivóvizet adó hordozható készülékeket is konstruáltak. Az utóbbiak gyártása a Buharában létrehozandó első, a napenergia hasznosítására szolgáló készülékek előállításával foglalkozó szovjet üzem feladata lesz majd. Ezen kívül napenergiával működő szamovárokat, főzőlapokat és más, a pásztorok, a geológusok és az építők számára igen szükséges készülékeket is gyártanak majd az új létesítményben. (APN) A Kara-Kum-i csatorna közeledik a Kaszpi-tenger felé Közép-Azsiában megkezdődött a világ legnagyobb csatornája, a Kara- Kum-i csatorna soron következő szakaszának építkezése. Az Amu Darjánál kezdődő és a Kara-Kum-i sivatagon a Kaszpi-tenger irányában végighúzódó csatorna csaknem 900 kilométer hosszú. Vizével 300 ezer hektár hajdani sivatagi földet öntöz, amely most gyapot- és kobakosnövény ültetvény. A csatorna Türkménia sok lakott települését látja el vizével, többek között a fővárost, Ashabadot is. A mesterséges folyó övezetében jelenleg több mint 40 százalékkal több gyapotot és egyéb mezőgazdasági terményt gyűjtenek be. 1975-re a csatorna hosszúsága eléri az 1000 kilométert. (APN) Védőpajzzsal a kőáradat ellen Kazah mérnökök beton- és gránitgátak, valamint különleges védőberendezések olyan rendszerét tervezték meg, amely képes felfogni a hóolvadás vagy felhőszakadás idején a hegyekből lezúduló legveszedelmesebb kőáradatot is. A rendszer Kazahsztán fővárosát, Alma-Atát hivatott megvédeni. A maga nemében egyedülálló védőpajzs első része már elkészült. Gátjai átengedik majd a vizet, de felfogják az áradat legveszélyesebb elemét, a köveket. A védőrendszer öt-hat millió köbméternyi vízár elleni védelemre alkalmas, ekkora áradat azonban még itt is csak egyszer száz évben fordul elő. (APN) 130
