Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-08-01 / 4. szám
évi energiatermelést tekintve a világon a 3., a teljesítményével a 6., Európában pedig az 1., illetve a 3. helyet foglalja el a vízerőművek sorában. (Összehasonlításul: Magyarország 1971. évi összes beépített erőművi teljesítőképessége 2800 MW és nettó energiatermelése 13,5 mrd kWó volt.) A kiépítési vízhozam 8640 m3/sec, turbinánként 720 m3/sec. (A Duna legnagyobb vízhozama Budapestnél 620 m3/sec), a hasznosított esés 35,46—21,60 m között változik. Az építésnél felhasznált beton mennyisége 1060 ezer m3. A vízerőtelepekbe beépített 12 db Kaplan-rendszerű 9,5 m átmérőjű, egyenként 1400 t súlyú turbinából 9 db-ot a Szovjetunió szállított, míg 3 db-t a szovjet tervek szerint Resicán gyártottak. A hajózsilipek (6. ábra) mindkét oldalon két, egyenként 310 m hosszú és 34 m széles kamrából állnak, s így a hajók a nagy vízszintkülönbséget két lépcsőben győzik le. Ezek a nagyméretű zsilipek a legnagyobb hajóvonatok (vontató és 9 db 1000— 1200 t-s uszályokból álló vonták) átzsilipelését is lehetővé teszik. A duzzasztó által létrehozott kedvező hajózási feltételek és a hajózsilip megépítése eredményeként az évi szállítási volumen 60 millió t-ig növelhető a jelenlegi 16 millió t-ról. A hajózsilipbe 1400 ezer m3 betont építettek be. Az építést 1964. szeptember 7-én kezdték meg az alábbi ütemterv szerint és azt tervszerűen, minden zökkenő nélkül hajtották végre (7. ábra). Az üzembe helyezés két lépésben történt: — 1970-ben a munkálatokkal annyira haladtak, ami lehetővé tette 52 m A. f. duzzasztási szint tartását és az első gépcsoportok üzembe helyezését csökkentett eséssel; — 1971-ben valamennyi gépcsoportot üzembe helyezték a végleges duzzasztási szint mellett. Az építési költség 395 millió dollár, amiből az energiatermelést 300 millió dollár terheli. Érdekes összehasonlítás tehető a Vaskapu Vízierőmű és a tervezett közös magyar—csehszlovák dunai vízierőmű-rendszer adatai között: 124 5. ábra. A vízerőtelep metszete 6. ábra. A hajózsilip metszete (alsó kamra)
