Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-08-01 / 4. szám

2. ábra. Bánki Danát Vaskapu Vízierőmü terve eredményeit a késői utókor is sokszor felhasználta. Vásárhelyi tervet is készített az Al-Duna hajózhatóvá tételéről, amiből pénzügyi okok miatt csak a Szé­chenyi Istvánról elnevezett von­­tatóút valósult meg. A legutóbbi időkig üzemben levő 60 m szé­les, nyílt csatornát Baross Gá­bor minisztersége alatt, 1890— 1898 között építették meg. A vízerőműre az első jelentős tel­jesítőképességű tervet Bánki Donát készítette. Az általa a Vaskapu Csatornába tervezett vízierőmű teljesítőképessége 300 MW lett volna (2. ábra). A megvalósult, korszerű és nagyszabású mű román és ju­goszláv mérnökök közös mun­kája. A hajózási viszonyok gyöke­res megjavítását és a vízerő­­készlet hasznosítását célzó Vas­kapu Vízerőhasznosítási és Ha­józási Rendszer (Djerdap) ter­veit a bukaresti Vízerőmű Ter­vező Intézet (ISHP) és a bel­grádi Energoprojekt 1957—1963 között készítette el, megvalósí­tását pedig Jugoszlávia és Ro­mánia 1963. november 30-án határozta el. A megállapodás értelmében a költségekben és a termelt ener­giában egyaránt fele-fele arány­ban részesedtek, a munkálato­kat mindkét fél saját területén maga végezte. A Vízlépcső a Duna 942+950 fkm szelvényében épült. Teljes hossza mintegy 1200 m. Fő ré­szei: a folyó közepén épített duzzasztómű, mindkét oldalon 122 3. ábra. A vízlépcső helyszínrajza

Next

/
Thumbnails
Contents