Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-02-01 / 1. szám

Üzemben a világ legnagyobb vízi erőműve A Szovjetunió Krasznojarszk városától 36 km-re, a Jenyiszej folyón befejeződött a Kraszno­­jarszk-i vízi erőmű építése. 1951- től kezdődően a Gidroenergo­­projekt moszkvai részlege, 1956- tól pedig a leningrádi Gidro­­projekt tervező intézetek dol­goztak a Jenyiszej Minu-Bratszk—Krasznojarszk távvezeték (500 kW) Foto: A. Gorjacsov szinszk—Krasznojarszk szaka­szának komplex hasznosítási tervei kidolgozásán. A vízlépcső szelvényének kiválasztása geo­lógiai és egyéb meggondolások figyelembevételével történt. Te­kintettel voltak arra is, hogy a duzzasztás ne hasson ki az Aba­­kán—Csernyigorszk közelében levő gazdag szénlelőhelyekre. A vízi erőmű főbb adatai: Kiépítési teljesítmény 6069 MW. Évi közepes energiatermelés 20 milliárd kWh. Gépegységek száma 12. Gépegységek teljesítménye 508 MW. Generátor teljesítménye 590 MVA. A vízlépcső által létrehozott tároló térfogata 73,3 milliárd m3, hasznos térfogata pedig 30,4 milliárd m3. A tárolótükör felülete mintegy 2000 km2. A tároló kialakításával 113 ezer ha földterület kerül víz alá. Egyébként a vízlépcső összes költségéből 16% a tárolóval kapcsolatos. A kiépítési esés 101 m, a gépegységek kiépítési esése 93 m. A duzzasztómű magassága 125 m, koronahosszúsága pedig 1065 m. A duzzasztó 7, egyen­ként 25 m-es nyílással rendel­kezik. A nyílások átbocsátóké­pessége 12 ezer m3/sec, amely 0,1% tartósságú árvíznek felel meg. A nyílásokat táblás elzáró­szerkezetek zárják le, amelye­ket két db, egyenként 250 ton­nás bakdaru mozgat. Az építés során nagy teljesítményű kábel­­darukat alkalmaztak. Az erőtelep közvetlenül a duzzasztóműnél a jobb parton épült. Turbináinak maximális nyelőképessége 610 m3/sec. A gépcsarnok magassága 17,5. m, szélessége 30 m, és hossza 427,5 m. A szerelőtér hossza 60 m. Ennek építéséhez nagymérték­ben alkalmaztak előre gyártott vasbeton oszlopokat és fedőge­rendákat. A krasznojarszki vízi erőmű által termelt energia 220 kV-os vezetéken keresztül (4 gépegy­ség) és 500 kV-os vezetéken ke­resztül (6 gépegység) a duz­zasztó és az erőmű között el­helyezkedő transzformátorokon felerősítve országos hálózatra kerül. A vízi erőművet teljesen auto­matizálták, televíziós irányítás­sal és központi (irányítópulttal) vezérlőteremmel látták el. A bal parton helyezkedik el a ferde tengelyű hajóemelő, amelyet forgóműves emelőszer­kezettel és hajóemelő kamrával láttak el. A hajók felemelése és továbbszállítása vízzel töltött kamrában történik. A kamra méretei: hossza 90 m, szélessége 18 m, súlya a vízzel és a hajó­val együtt 6500 tonna. A hajó­emelő mozgása 1 : 10 lejtésszö­gű pályán történik. A pálya szélessége 9 m. A mozgatást négy sor fogaskerék segíti elő. A mozgatáshoz szükséges telje­sítmény 8000 kW. A kamra emelkedési sebessége 1 m/sec, ereszkedési sebessége pedig 1,33 m/sec. A kétirányú ciklus időtartama 80 perc. A vízlépcső műtárgyainak be­tonozásához 4800 ezer m3 betont építettek be, ebből 4600 ezer m3 monolit, 200 ezer m3 előre gyár­tott betont és vasbetont. A fel­vonulási munkák 1956-ban kez­dődtek. Az első gépegység üzembe helyezése 1965-ben ke­rült sorra, miután 1963-ban el­zárták a Jenyiszej medrét. Krasznojarszki vízlépcső kábeldaru szerelése 1965 telén. Foto: A. Gorjacsov 12

Next

/
Thumbnails
Contents