Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-02-01 / 1. szám
'I А DOCTUS NON FIAT SED NASCITUR Г к II. rész Е folyóirat 1969. május—június havi számában fenti címmel néhány megjegyzést tettem a jelenlegi vezetőképzéshez. „Szerencsére” ebben a kérdésben, — bár munkámat hosszú betegség akadályozta meg, — nem történt oly mértékű előrehaladás, amelyik akár a II., akár а III. folytatást időszerűtlenné tenné. Javasoltam a vonalas — törzskari szervezési rendszer bevezetését és a cikkhez megfelelő ábrát is mellékeltem. Legjobb tudomásom szerint ezt az országban sehol sem valósították meg. Kis teljesítményű computer betáplálta egy közepes nagyságú vállalat adatait a jelenlegi szervezési rendszer és az általam ajánlott vonalas törzskari rendszer között. A forintadatok olyan nagyságrendet mutattak, hogy magam is megrémültem ... A tudományos alkotóképesség előre jelzése alkalmas vizsgálatokkal foglalkozó kísérletekben általában az alkotóképesség kritériumaként a felettesek véleményét és a publikációk számát szokták használni. Egy érdeklődési körrel kapcsolatos kérdéssorozatot, a Guilford-féle Creativity Battery vizsgálatait végezték el 131 fizikai tudományokkal foglalkozó kutató körében. A Creativity Battery 42 vizsgálatából négy volt szignifikánsan kapcsolatban a felettesi véleménnyel és hét a publikációs kritériummal. Ez a két kritérium sem egymással, sem pedig az előre jelzés eredményeivel nem voltak szignifikáns korrelációban. Egy összetett előre jelző vizsgálat segítségével várhatólag hatásosan lehet majd a véleménykritériumot előre jelezni, de a publikációs kritériumot nem. Az alkotótehetség felismerése és támogatása az elmúlt években különösen nálunk, egyre fontosabbá és fontosabbá vált. Tekintet nélkül a technológiai versenyben jelenleg elfoglalt helyünkre, az elkövetkező években annyi alkotó tehetséget kívánunk hasznosítani, amennyit csak fel tudunk sorakoztatni. A kutatómunka azt mutatja, hogy az alkotóképesség nem egyszerűen az, hogy több technológiai ügyesség és tudás szorult az illetőbe, mint másokba. Az alkotáshoz nyilvánvalóan szükséges dolog, hogy valaki a szakmájának fogásait megfelelően ismerje. Ennek emplikációja azután, hogy az alkotó egyén, minden valószínűség szerint az, aki képes a megkívánt tudás megszerzésére, de ugyanakkor ellen tud állani a gondolkodásmódbeli struktúrateremtésnek, amely pedig a neveléssel többnyire együtt jár. Gilford (a 3. és 4. irodalmi utalásban elmondottak szerint) tényezőnként analizálta a kutatókat, s rövid vizsgálatok gyűjteményét (Creativity Battery) állította fel. Chorness és Nöttelmann (az 1. és a 2. utalásban) megkísérelte e tényezők felhasználását két szituációban előre jelzésre, de nagyon kevés sikerrel. E vizsgálat célja az, hogy megkísérelje kutató fizikusok körében az alkotóképesség vizsgálatát, mégpedig elsősorban a Guilford-féle alkotóképességvizsgálat alapján. A felhasznált „műszerek” a következők: egy nehéz szótár-vizsgálat, egy érdeklődési vizsgálat és a következő, Guilford-féle vizsgálatok: (az elnevezések értelmezését lásd a cikk függelékeként szereplő kiértékelési összefoglalóban): 1. Szóasszociációs vizsgálat. 2. Készülékekkel kapcsolatos vizsgálat. 3. Szokatlan felhasználások vizsgálata. 4. Gyakori szituációkkal kapcsolatos vizsgálatok. 5. Szövegcímekkel kapcsolatos vizsgálatok. 6. Következményes vizsgálat. 7. Szociális szervezéses vizsgálat. 8. Építőkockák felhasználásával kapcsolatos teszt. 9. Gestalt-transzformációs vizsgálat. A fenti vizsgálatok mindegyikét különféleképpen értékeltük, a legtöbb vizsgálatot hétféleképpen. Így összesen 81 jellemző változót találtunk vizsgálataink során. E változóknak mintegy felét már a vizsgálat kezdeti fázisában figyelmen kívül hagytuk (a legkülönbözőbb okokból), úgyhogy a végső elemzésnél 43 változót tartottunk meg. E változók közé tartozott az egyén kora is. A vizsgálati alanyok kutató tudósok voltak (matematikusok, metallurgiával foglalkozók, vegyészek stb.), 131 egyént vizsgáltak; mindnyájan a National Advisory Committee for Aeronautics munkatársai. A kritériumok A felettesek véleménye Guilford korábbi munkájának fényében, úgy találták jónak, ha nemcsak az alkotóképesség globális jellemzőjét keresik, hanem a Guilford-tényezők mindegyikére jellemzést adnak. E jellemzők mindegyikét külön-külön papírlapon gondosan kifejtették, a vizsgálati alanyok mindegyikével kapcsolatban öt pontos osztályozást készítettek. Ezt eredetileg azzal a gondolattal tették meg, hogy megvizsgálják: a Guilford-tesztek alkalmasak-e e jellemzők külön-külön történő előre jelzésére. 39
